A reggeli fontosságáról számtalan tanulmány született már, azonban a napindító étkezés hosszú távú hatásairól kevesebbet lehet olvasni. Egy új svéd kutatásból azonban kiderült, hogy a gyermekkori reggelizési szokások a harminc évvel későbbi egészségi állapotunkat is befolyásolják.
A kutatás során svéd iskolásokat kérdeztek meg az 1980-as évek elején arról, mit szoktak általában reggelizni vagy hányszor hagyják ki a reggelit. 27 évvel később újra kikérdezték a résztvevőket, és az egészségi állapotukat is felmérték (különösen olyan jeleket kerestek, melyek a metabolikus szindrómával lehetnek kapcsolatban, pl. magas vérnyomás, elhízás, magas vércukorszint). Úgy találták, hogy azoknál, akik nem reggeliztek, vagy a reggelijük nem volt elég tápláló és kiegyensúlyozott, 68%-kal gyakoribb volt a metabolikus szindróma, mint a rendszeresen reggeliző társaiknál.
"Mindenképpen további kutatásokra van szükség, hogy megfejtsük a jelenség hátterében zajló folyamatokat" - mondta Maria Wennberg, a tanulmány vezető szerzője. "Azt azonban kijelenthetjük, hogy a reggeli elhagyásának számos negatív hatása van a vércukorszintünkre és az egészségünkre." A tanulmány a szaklapban olvasható.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
