Már Hippokratész is tanulmányozta az agyi katasztrófát és annak hatásait. A görögök úgy hitték, hogy az ember a természet könyörtelen játékának része, ezért a szélütést egy váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették, akár egy villámcsapást, úgy hitték, hogy a szélütés megelőzhetetlen és gyógyíthatatlan.
Ma már tudjuk, hogy a szélütés az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar, mely maradandó károsodásokat vagy halált okozhat. A szélütésnek alapvetően két formája ismert. Az esetek 80-85 százalékát agyi érelzáródás okozza, aminek következtében az adott agyterület nem kap elégséges oxigéndús vért. A vérhiányos, elzáródásos - orvosi nyelven iszkémiás - szélütés esetén az adott ér által ellátott terület elhal, amit infarktusnak nevezünk. Érelzáródás létrejöhet érelmeszesedés okozta érszűkület, vérrögképződés, vagy érembólia miatt. Az egyéb veszélyeztető tényezők mellett vérrögképződés, illetve embólia kialakulása szempontjából különösen veszélyeztetettek azok az egyének, akiknek már volt szívinfarktusa, műbillentyűvel élnek, elhízottak, műtéten estek át vagy tartósan mozdulatlanságra kényszerülnek. A másik forma az agyvérzés, amikor vér lép ki az érpályából és így roncsolódik az agyállomány, ez az esetek mintegy 20 százalékában fordul elő.
Előfordulás, tünetek
Az elmúlt években a stroke a fejlett országokban a harmadikból a második leggyakoribb halálokká vált, emellett a rokkantság legfőbb oka. A köztudatban úgy él, hogy a stroke csak az idősek betegsége, de ez nem így van. A fiatal és középkorú felnőtteknél, illetve gyermekkorban is felléphet, a betegek körülbelül egyharmada 65 év alatti. Magyarországon a stroke előfordulása különösen a fiatalabb korosztály körében az európai átlaghoz képest az elmúlt 30 évben rosszabbodott.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ellenőriztesse vérnyomását rendszeresen! Ha magasabb, kezelni kell, ugyanis korszerű kezeléssel jelentősen csökkenthető a stroke előfordulási gyakorisága
Előfordulásának valószínűsége a kor előrehaladtával azonban nő, a férfiaknál 40 éves kor, a nőknél 50 éves kor fölött kell jelentős előfordulással számolni. Ez azzal is magyarázható, hogy a szív rendellenességei (infarktus, ritmuszavar), illetve a háttérben gyakran álló érszűkület , mely az általános érelmeszesedés talaján jön létre, az idősebb korosztályban gyakoribbak.
A férfiak veszélyeztetettebbek, mint a nők, a szélütés 25 százalékkal magasabb arányban fordul elő a férfiaknál, mint a nőknél. A nők általában 4-5 évvel később szenvednek el valamilyen agyi katasztrófát, mint a férfiak. A stroke sajnos többször is kialakulhat, sőt az első stroke-on átesett betegek esetében a másodlagos megelőzésnek különösen nagy szerepe van, ugyanis a tapasztalat azt mutatja, hogy az első szélütés után tízszer nagyobb az esélye egy újabb szélütésnek.
Az agykárosodás következtében sokféle tünet jelentkezik, funkció kiesik. A tünetek számát és súlyosságát az agyi károsodás helye és nagysága határozza meg. Ha nagyobb ér károsodik, a roncsolódott agyterület nagyobb lesz, értelemszerűen a tünetek súlyosabbak lesznek. Ha kisebb érben jön létre a keringészavar, a tünetek is enyhébbek. Mint tudjuk az agy különböző területei különböző működéseket befolyásolnak, így pl. ha az agy jobb oldala sérül, a bal végtag gyengesége vagy bénulása fordul elő. Az agy különböző területei irányítják a látást, a hallást, a nyelést, a beszédet stb. A kialakult tünetek attól függnek, hogy az agy melyik része károsodott.
A stroke-ra jellemző leggyakoribb tünetek a végtaggyengeség, a féloldali jellegű bénulás, a látászavar, a látásvesztés, a kettős látás, a látótérkiesés, a beszédzavar, a beszédértési zavarok, a szóformálási nehézségek, az erős szédülés, a fejfájás, az eszméletvesztés. A tünetek együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Az agyi katasztrófa utáni első órák jelentősek a maradandó károsodások szempontjából, az első néhány órában történő beavatkozás nagymértékben befolyásolja az esemény kimenetelét, ezért már stroke gyanúja esetén is azonnal kórházba kell szállíttatni a beteget. A stroke jelentős része súlyos következményekkel jár. A betegek csupán 10-20 százaléka épül fel teljesen, képes munkába állni. Maradványtünetekkel rendelkező, az önálló életvitelben részben vagy teljesen segítségre szorul a betegek 30-40 százaléka. 1 hónapon belül sajnos a betegek kb. 20 százaléka meghal, és 1 éven belül további 25-30 százalék.
Javulhatnak-e a tünetek?
A szélütés után az esetek egy részében maradandó károsodások maradnak vissza (beszédzavar, teljes vagy részleges mozgásképtelenség stb.). Ezek azonban rendszeres gyógytorna segítségével a beszéd gyakorlásával jelentősen javíthatók. Ehhez nagy türelem szükséges mind a stroke-os beteg, mind pedig családja részéről, a javulás ugyanis nagyon lassú folyamat, de a javulást nagymértékben elősegíti már a kórházban elkezdett rehabilitáció. Emellett fontos a beteg otthonában a megfelelő, a beteg állapotához igazított segédeszközök (bot, járókeret, a lakás megfelelő átalakítása, stb.) beszerzése, a hozzátartozók felvilágosítása.
Ne hagyja megtörténni
Tekintettel arra, hogy az agyi katasztrófa során elhalt területek később nem regenerálódnak, legjobb elkerülni a betegséget, nagy hangsúlyt kell fordítani a megelőzésre. A stroke kialakulásában számos befolyásolható és nem befolyásolható (pl. genetikai tényezők, nem, kor, stb.) tényező játszik szerepet. A nem befolyásolható tényezőket nem tudjuk megváltoztatni, de az egyéb rizikófaktorok tudatos csökkentésével esély van a stroke elkerülésére. Az egészséges életmód kialakítása, a rendszeres mozgás bevezetése nagyon fontos. A rendszeres fizikai aktivitás igazoltan kedvező hatású a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának megelőzése szempontjából.
Irodalmi adatok szerint a hipertóniások között a stroke rizikója 3-4-szer nagyobb, mint a nem hipertóniásoknál, és még a kis mértékű vérnyomás-emelkedés is lényegesen növeli a kockázatot. Ellenőriztesse vérnyomását rendszeresen! Ha magasabb, kezelni kell, ugyanis korszerű kezeléssel jelentősen csökkenthető a stroke előfordulási gyakorisága. Alkalomszerűen, mértékkel fogyasztott alkohol némileg csökkenti a stroke rizikóját, a mértéktelen alkoholfogyasztás, a krónikus alkoholizmus viszont négyszeresére, míg a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás kb. kétszeresére növeli a szélütés kockázatát. A szív eredetű embólia a stroke-os esetek 15-20 százalékáért felelős, de fiatalabb korban még magasabb az arány, így az ismert szívbetegségek megfelelő kezelése és rendszeres kontrollvizsgálata elengedhetetlen.
Ez is érdekelhet
Ön dönthet: megelőzi, vagy elszenvedi. Ne adjon esélyt a stroke-nak, mindenkinek saját érdeke, hogy az agyi katasztrófát minden lehetséges eszközzel elkerülje.
