Egy kanadai cég nemrégen bejelentette, hogy elsőként dob piacra egy olyan emberi gyógyszert, amit növénnyel termeltettek meg. Ehhez emberi gént juttatnak be egy sáfrányfélébe. Hamarosan Chilében kísérleti telepen elkezdődik a növény termesztése.
Évtizedek óta folynak olyan kutatások, amelyek azt vizsgálják, hogy a mezőgazdaságban, vagyis növényekben és állatokban esetleg érdemes igen értékes és drága gyógyszeripari termékeket, fehérjéket termelni. Ennek az egyik perspektívája, hogy különösen a szegény harmadik világbeli országokban, ahol a kezeléseknek nemcsak az ára, hanem a logisztikája is probléma, például bizonyos vakcinákat olyan növényben termeltetni, amelyet a lakosság fogyaszt. Például banánban - magyarázza Venetiáner Pál biokémikus professzor.
Ezek eddig még csak laboratóriumi fejlesztések folytak, de már adtak forgalmazási engedélyt az első állati tejből előállított fehérjére. És a közelmúltban kapott az Egyesült Államokban egy olyan rizs termelési engedélyt, amelyik három fontos anyatej fehérjét tartalmaz. Ez védelmet adhat tápszerrel nevelt gyerekeknek, akikben hiányoznak bizonyos fontos fehérjék, amiket az anyatej tud nyújtani. Mindez egyértelműen árkérdés. Jó okkal föltételezik, hogy a növénnyel termeltetett inzulin sokkal olcsóbb lesz.
A veszélyek részben kisebbek, részben súlyosabbak, mint amik a jelenleg forgalomban lévő génmódosított termékekkel kapcsolatban felmerülnek. Itt ugyanis aránylag kis termőterületekről van szó, amiket jól el lehet szigetelni. Ezért környezeti problémákról ilyen esetben nem szoktak félni. Viszont az úgynevezett átszennyezéstől, tehát a génkimeneküléstől, a más fajokkal való kereszteződéstől igen, illetve, hogy véletlenül a táplálékláncba kerül, állatok lelegelik, vagy esetleg ember is illegálisan fogyasztja. Ezzel kapcsolatban súlyosabbak az aggályok.
Igaz ugyan, hogy a fehérje természetű anyagok, mint amilyen például az inzulin is, a gyomor-bélrendszerben lebomlanak, tehát ha valaki meg is enne ilyen inzulint tartalmazó növényt, nem lenne tőle valami baja, de ettől még a különböző mozgalmak, illetve egyének, akik ez ellen küzdenek, veszélyesnek tartják ezeket a dolgokat. Mindenképpen sokakat fölháborít, hogy egy gyógyszer jellegű anyag egyszerűen megjelenik egy növényben, hiába tudható, hogy ez nyilvánvalóan a gyomorban, vagy az emésztőrendszerben lebomlik. Azt szokták mondani, hogy ez a lebomlás nem tökéletes, ha nem tökéletes a lebomlás, akkor esetleg föl is szívódhat. Esetleg allergiás panaszokat okoz. Tehát vannak ilyen aggályok, amelyeket nem lehet teljes egészében elutasítani.
Pedig ez a technológia óriási fejlődési lehetőséget jelent. Vannak igen értékes, igen drága fehérjék, amelyeknek az ilyen módon való termelése nagyságrendekkel csökkentheti a költségeket. Ugyanebben a közleményben, amiben az inzulint beígérte a cég, szó van arról is, hogy egy másik dél-afrikai cég a méhnyak rákot okozó humán papilloma vírus elleni vakcinát óhajt növényben termelni.
Gimes Júlia interjúja nyomán
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
MRO
Ez is érdekelhet
(2007.06.06. 10:42)
Legjobban: