Stressz
A vészhelyzetek kezelésére szervezetünk az adrenalin hormont küldi segítségül. A szervezetben hatására nő a szívverés, fokozott válaszkészség jön létre, a reakció idő csökken - magyarázza dr. Kocsi Anikó, az Oxygen Medical belgyógyász, pszichoterapeuta orvosa. Sok esetben a fent leírt folyamat állandósul, így a szervezetben különböző kóros elváltozásokat hoz létre.
A munkahelyeken a munkakörökhöz kapcsolódó feladatok intézése, otthonunkban a feszült légkör, megoldatlan családi problémák, vezetés közben a forgalmi dugók és még sorolhatnánk a számtalan stresszhelyzetet, melyekkel nap, mint nap meg kell birkóznunk. Az ilyen folyamatos mértékű stresszhelyzetben az emberi szervezet az adrenalin mellett kortizolt is kiválaszt. Ez a hormon a vérnyomás emelkedéséért felelős és fokozza a szervezetben a folyadék visszatartását. A gyakori stressz helyzetekben élőknél ez a stresszre adott egyébként teljesen normál reakció állandósulhat és a magas vérnyomás, szapora pulzus, verítékezés, esetleg légszomj kórossá válhat, és például szívbetegséget okozhat.
Harag, düh
A Johns Hopkins School of Medicine kutatói által elvégzett vizsgálatban a haragnak a szív egészségére gyakorolt hatását vizsgálták. Az 1337 résztvevőt 36 éven keresztül figyelték meg. Az eredmények alapján úgy találták, hogy azon résztvevők esetében, akik a stresszre fokozott düh, és méreg formájában reagáltak, háromszor magasabb volt a korai szívbetegségek kockázata és ötször gyakrabban kaptak szívinfarktust.
A jelenség férfiak körében gyakrabban figyelhető meg. A kutatók ezt a két nem közti viselkedésbeli eltérésekkel magyarázták. "Egy férfi legyen férfi" alapon az erősebbik nem képviselői inkább hajlamosak egy-egy stresszhelyzetre dühkitörésekkel, agresszíven reagálni, míg a nők inkább magukba fordulva rágódnak egy-egy problémán. Az első esetben, a düh mellett a szív- és érrendszeri betegségek a jellemzőbbek, míg a másik típus az elfojtással egyéb betegségeket generál, akár pszichoszomatikus kórképeket, akár az immunrendszer gyengítésén keresztül egyéb megbetegedéseket, gyakori fertőzéseket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Harag és düh során a szervezet adrenalint választ ki, ezzel készülve a támadásra, mely rendszerint elmarad, hiszen nem elfogadható, hogy ott és akkor engedjük szabadjára mérgünket, ahol épp szeretnénk. A folyamat leginkább úgy érzékeltethető, mintha a piros lámpánál egyszerre nyomnánk padlóig a féket és a gázt. Természetesen sehová sem jutunk, a kerekek helyett szervezetünkben csak a felgyülemlett düh pörög tovább és égeti porrá idegrendszerünket.
A felfokozott hangulat mellett szervezetünkben a negatív érzelmek hatására megemelkedik a koleszterin szint és elkezdődik a katekolamin (ide tartozik az adrenalin is) nevű hormonok kibocsátása. Kutatások alapján pedig tudjuk, hogy a katekolamin, a szervezetben zajló bonyolult mechanizmusok eredményeképpen nagy mértékben hozzájárul az erek falán plakkok lerakódásához, így növelve a szívkoszorúér megbetegedések kockázatát.
Depresszió
A harag és az agresszió mellett a tartós negatív érzelmek, a depresszió is nagy mértékben növeli a szívbetegségek kockázatát. A depresszió különösen magas gyakorisággal figyelhető meg a már infarktuson, vagy szívműtéten átesett betegek körében, ezzel tovább növelve az állapotromlás veszélyét, lassítva a gyógyulás folyamatát. A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggések már régóta ismertek, azonban csak az elmúlt 15 év kutatásai szolgálnak tudományos bizonyítékul mindezek alátámasztására. A szívkoszorúér betegséggel kezelt páciensek 17-27 százalékánál figyeltek meg depressziót egy vizsgálat során. Az is világosan látható, hogy a depresszió nagy mértékben nehezíti a beteg állapotának javulását, sőt csökkenti a gyógyszeres kezelés eredményességét is és nyújtja a műtétek utáni lábadozás idejét.
A folyamat minden bizonnyal kétirányú, a szívbeteg, esetleg műtéten átesett páciensek gyakran reagálnak depresszióval megváltozott állapotukra, azonban a depresszió önmagában is nagymértékben növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. A depresszió és a szívbetegségek közti összefüggés magyarázata lehet, hogy a depresszió a hangulati változáson kívül a szervezetben jelentős biológiai változásokat is okoz. A betegség hatására hormonális változások mellett nő a pulzusszám, s így a kedvezőtlen belső folyamatok hatására romlik a szív egészsége.
Ez is érdekelhet
Forrás: www.orvostkeresek.hu
