Ne váljunk áldozatokká!
A magas vérnyomás, az emelkedett koleszterinszint és a normálistól eltérő vércukorértékek együttesen, de külön-külön is komoly rizikófaktorai az erek tönkremenetelének.
Az eddigi népegészségügyi szűrővizsgálatok azt igazolják, hogy a tünet- és panaszmentes aktív korú egyéneknél is számos egészségügyi elváltozásra bukkannak a szakemberek.
A szív- és érrendszeri betegségek "csendesen" szedik áldozataikat, mert sokszor évekig tünet- és fájdalommentesek maradnak, de a háttérben katasztrofális mértékben roncsolják szervezetünket, és károsítják egészségünket.
Éppen ezért szemléletváltoztatásra van szükség. Fontos megérteni, hogy szó szerint saját életünkről és egészségünkről van szó. Ma már különféle - néhány perces, fájdalommentes - vizsgálatokkal kimutatható az érelmeszesedés korai állapota, amikor a baj még csak a kisereket érinti. Ilyenkor még "csak" az érbelhártya működési zavara vagy endotel-diszfunkció jön létre (endotel = a hámszövet lapos, egysoros, egymáshoz szorosan illeszkedő sejtekből álló formája, ez béleli az erek belső felszínét). Ez az érelmeszesedés legkorábbi fázisa. Ha ekkor sikerül megállítanunk a szervezet további káros folyamatainak "elburjánzását", akkor lényegesen hosszabb ideig tarthatjuk fenn életminőségünket.
Természetesen a szakembereknek is nagy a felelősségük, hiszen az ő feladatuk, hogy a lakosság széles körében felismerjék és kiszűrjék a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából fokozott kockázatú, de még tünet- és panaszmentes egyéneket. Nem vagyunk egyformák. Míg egyik embernél több kockázati tényező sem okoz érelmeszesedést vagy megbetegedést, addig egy másik egyénnél már egyetlen egynek a megléte is súlyos, akár fiatal korban kialakuló elváltozásokhoz vezethet.
Tartsuk karban vérnyomásunkat!
Szinte nincs olyan orvosi vizsgálat, amelynek keretében nem kerül sor vérnyomásmérésre, hiszen egészségünk szempontjából a vérnyomás értékeink alapvető fontosságúak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ennek ellenére a hipertónia (magas vérnyomás) a fejlett társadalmakban népbetegségnek számít.
A verőeres (artériás) vérnyomásmérés a vér érfalra gyakorolt nyomásának vizsgálata. A vérnyomásérték első száma az ún. szisztolés (a vérnyomásérték, a "per" előtti érték), a második száma, (a "per" utáni érték) pedig az ún. diasztolés vérnyomás érték. A vérnyomásértékeket "higanymilliméterben" (Hgmm) adják meg. Érdemes rendszeresen megmérnünk vérnyomásunkat és a kapott értékeket egy - erre a célra rendszeresített - füzetbe, vagy ma már az interneten is elérhető ún. rögzíteni, hogy azok szükség esetén összehasonlíthatóak legyenek.
Az eredmények akkor mondanak legtöbbet a kezelőorvosnak, ha a méréseket rendszeresen, és mindig közel azonos körülmények között végezzük. Az "otthoni vérnyomás" - a nyugodt körülmények miatt - általában stabilabb, és néhány (5-10) Hgmm-el alacsonyabb, mint a rendelői "fehérköpenyes vérnyomásmérés".
Addig nem érdemes izgulnunk, amíg értékeink nem szárnyalják túl a 140/90 Hgmm értéket.
Akik egészségesnek érzik magukat, azoknak is célszerű rendszeres időközönként ellenőrizni a vérnyomásukat. Ez kiemelten igaz azokra a felnőttekre, akik 40 évesnél idősebbek, jelentős túlsúllyal küszködnek, mozgásszegény életmódot élnek, rendszeresen zsíros ételeket fogyasztanak, és családjukban egyértelműen kimutatható a magas vérnyomás.
Szervezetünk "jó" és "rossz" utasai
A koleszterin a vérben található zsírfajta, ami nélkülözhetetlen a különböző életfunkciókhoz.
A koleszterin egy része a táplálék útján kerül a vérünkbe, a nagyobbik részét viszont a máj termeli. A koleszterin az erek falára lerakódva érelmeszesedést okozhat, s ez szívinfarktushoz, vagy szélütéshez vezethet.
Általános megfogalmazásban létezik "jó" (HDL - high density lipoproteins) és "rossz" (LDL - low density lipoproteins) koleszterin. A jó és rossz megjelölés a koleszterin azon formájára utal, ahogy a vérben előfordul.
Míg az LDL-koleszterin segítségével szállítódik az erek falába a lerakódó koleszterin, mely később az érelmeszesedés kialakulásában igen jelentős szerepet játszik, addig a HDL-koleszterin ezzel ellenkezőleg, összegyűjti, és a májba szállítja a keringésben talált, illetve lerakódott koleszterineket. Ezért nem jó, ha a szervezetünkben magas értéket mutat a LDL-koleszterin szintje, hiszen az érelmeszesedés kialakulása miatt igen szoros összefüggés van a szív-érrendszeri megbetegedések és halálozások, illetve a magas LDL-koleszterin értékek között. A HDL-koleszterin viszont rizikócsökkentő hatású, így az a jó, ha minél több van belőle.
A koleszterinszintünk kordában tartása nagyban függ az étkezési szokásoktól és fizikai aktivitástól. Az egyik legjobb koleszterincsökkentő módszer a mozgás. A magas LDL-koleszterin egészségünkre nézve veszélyes rizikótényező, de napi 30 perces mérsékelt intenzitású mozgással hatékonyan csökkenthető.
Mozogjunk többet egészségünkért!
Rohanó világunkban sajnos egyre kevesebb időt fordítunk a rendszeres testmozgásra.
Azt már általános iskolában is tanítják, hogy a testmozgás, a testedzés, és az aktív élet a szervek felépítését, szerkezetét és működését is befolyásolni tudja. Ezért egészségünkre nézve cseppet sem közömbös, hogy sportolunk-e vagy nem. Számos tudományos vizsgálat és kutatás támasztja alá a fizikai aktivitás előnyeit, tehát érdemes szakítani mozgásszegény életmódunkkal. A testmozgás jó hatással van nem csak a napi hangulatunkra, hanem a vér koleszterin szintjére is. Hazai és külföldi tanulmányok egyaránt igazolják, hogy napi 30 perces fizikai aktivitás már csökkenti a magas vérzsírszintet, és a szövődményeként fellépő érelmeszesedést, valamint a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát is. Tehát a rendszeres testmozgás minden életkorban jótékony hatással van a szervezetre: jobb közérzetet biztosít, javítja életminőségünket, életkilátásainkat és sikerélményt nyújt.
Mindegy, hogy milyen testmozgást választunk, a lényeg hogy örömünket leljük benne!
Aki szakítani kíván mozgásszegény életmódjával, de előzőleg már egészségügyi problémái voltak, az kérje ki szakorvosa véleményét, mielőtt elkezdi a rendszeres sportolást.
"Azzá leszünk, amit eszünk"
Számos dietetikus és más egészségügyi szakember is alá tudná támasztani a fenti mondás igazságtartalmát. Aki rendszeresen zsírban gazdag ételeket fogyaszt, annak előbb-utóbb számolnia kell a következményekkel: elhízás, magas vérnyomás stb. A "reformkonyha" viszont jótékony hatással van szervezetünkre. Minden évszakban megtalálhatjuk a vitaminokban és rostokban gazdag ételeket s a friss alapanyag-forrásokat. Táplálkozásaink során ezeket részesítsük előnyben.
Nyugodtan szakítsunk a magyar konyha által preferált túlzott fűszerezéssel és sózással, mert túlzott mértékű sóhasználat jelentősen emelheti a vérnyomást.
Sajnos országunk határait nem mossa tenger, talán ezért is fogyasztunk kevesebb halat, pedig a hal és a tengeri ételek fehérjében és magnéziumban gazdag étkek, amiket érdemes nagyobb rendszerességgel fogyasztanunk, nem csak ünnepnapokon (pl. karácsony).
A kisgyermekek rendkívül fogékonyak és befolyásolhatók. Tudatosan szoktassuk rá őket a helyes táplálkozásra, valamint a cukor és a felesleges kalóriát tartalmazó üdítőitalok elkerülésére. Ha már gyermekkorban elkezdjük az "apróságok" helyes életmód iránti igényének kialakítását, úgy sokat teszünk azért, hogy gyermekeink - új generációként - egészséges-tudatos hozzáállással nőjenek fel.
Életmódváltás - Éljünk tudatosan, hogy tovább élhessünk!
Érdemes az élet más területén is felvérteznünk magunkat "egészségmegőrző" stratégiával. Ha "rossz napunk" van, vagy a munkahelyen stressz ér minket, nem "éri meg" rögtön a kávéscsésze után nyúlni és cigarettára gyújtani. Sétáljunk inkább pár percet a szabadban, lazítsunk, és szellőztessük ki a fejünket. Az alkoholfogyasztásnál is a mértékletességet kövessük, hiszen az alkohol károsan befolyásolja élettani folyamatainkat. Ha tudatos odafigyeléssel e néhány ponton változtatni tudunk életvezetésünkön, az busásan megtérül, életünk kiegyensúlyozottabb, kevésbé hektikus, és súlyos betegségektől mentes lehet.
Az innováció nyomában
Ma már számos modern, innovatív fejlesztés segíti egészségünket. A japánok például olyan egészségvédő mobiltelefont fejlesztettek, amelyik már vérnyomást és pulzusszámot is mér. A néhány éve a piacon megjelent magyar fejlesztésű arteriográf segítségével pedig az érelmeszesedés már korai fázisában diagnosztizálható, jóval az infarktus, agyvérzés megjelenése előtt. Ezek a súlyos következmények legtöbbször váratlanul - és sajnos néha meglepően fiatal korban - szedik áldozataikat.
A szív elektromos tevékenységről ma már nem csak a hagyományos elektrokardiogrammal (EKG) nyerhetünk adatokat. Szintén magyar kutatók fejlesztettek ki egy olyan sokcsatornás nagyérzékenységű (64 elektródás) EKG -t, amely kiküszöböli a konvencionális EKG számos korlátjait, és segítségével előre jelezhetővé válnak a káros szív és érrendszeri események. De méltatlan lenne megfeledkezni a transzkraniális Doppler ultrahangról, (TCD) amely a halántékra rögzített két ultrahang-szonda segítségével a koponyacsonton keresztül ad információt az agyi erekről. A vizsgálattal a szakemberek még a tünetet nem okozó szakaszban ki tudják mutatni a vérben keringő aprócska rögöket, melyek előbb-utóbb tönkretehetik a néhány száz mikrométer átmérőjű erek keringését.
A gyógyszerfronton is óriási a fejlődés. A folyamatos kutatásoknak köszönhetően napjainkban már elérhetővé váltak új perspektívát jelentő készítmények a magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek kezelésére. Ezek a szerek nemcsak hosszú ideig és hatékonyan csökkentik a magas vérnyomást, de jobban is tolerálják őket a betegek.
Az angiotenzin II például a szervezetben képződő olyan anyag, amely az ereket szűkíti, és ezáltal nehezebben áramlik bennük a vér, így nő a vérnyomás. A magas vérnyomás viszont ma már jól kezelhető, illetve megfelelő értéken tartható olyan innovatív gyógyszer-készítményekkel, amelyek felfüggesztik az angiotenzin II érszűkítő hatását, így az erek ellazulnak, és a vérnyomás csökken.
