Az életkor előrehaladtával a szervezetünk is öregszik, így minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb a betegségek megjelenésének veszélye. Nem törvényszerű azonban, hogy az időskort rossz egészségi állapotban kell eltölteni. Ehhez viszont prevencióra, a rizikótényezők pontos ismeretére, illetve a már meglévő betegségek alakulásának rendszeres monitorozására van szükség - a különféle laborvizsgálati szűrőcsomagok pedig nagy segítségünkre lehetnek mindebben. És bár egy szűrőcsomag nem olyan személyes ajándék, mint például egy fotóalbum az unokák képeivel, mégis kifejezetten hasznos a nagymama számára.
Ezért előnyös az általános állapotfelmérés
Amennyiben a nagymama általános egészségi állapotával kapcsolatban szeretnénk képbe kerülni, olyan speciális, kifejezetten az 50-60 éven felülieknek szóló laborvizsgálati szűrőcsomagok közül válasszunk, amelyek segítségével széles körű információt kaphatunk a szervezete állapotáról. Az ilyen csomagokat általában úgy állítják össze, hogy a vizsgálatok rámutassanak a belső szervek (máj, hasnyálmirigy, vese, vérképző rendszer, pajzsmirigy) működésére; az eredmények ezáltal segítséget nyújthatnak számos betegség, így például a csontritkulás, a cukorbetegség, a reumás megbetegedések, a pajzsmirigybetegségek vagy a hormonális problémák felismerésében (ezeknek egyébként a korral nőhet a rizikójuk). Nagy előny, ha a B12 vagy a folsav ellenőrzésére is lehetőség nyílik, ezen vitaminok alacsony szintje ugyanis idősebb korban szerepet játszhat a vérszegénység és demencia kialakulásában. Az általános vizelet- és székletvér-vizsgálatok még teljesebb képet adhatnak a nagymama egészségi állapotáról, így ha nem részei az adott csomagnak, kiegészítésképpen mindenképpen érdemes elvégeztetni azokat is.
Fontos lehet a tumormarkerek ellenőrzése
Általánosságban elmondató, hogy a rák egyik legfontosabb kockázati tényezője az életkor, ez pedig bizonyos daganattípusok esetében (pl. mell-, tüdő- vastag- és végbélrák) fokozottan igaz lehet. A Nemzeti Rák Intézet (National Cancer Institute, NCI) adatai szerint a páciensek átlagéletkora a rák diagnózisának felállításakor 66 év, ami azt jelenti, hogy az érintettek egyik fele 66 éves kora előtt, míg a másik 66 éves kora után lesz beteg - ráadásul az új esetek egynegyedét 65 és 74 éves kor között diagnosztizálják. A nagymamánk tehát kifejezetten veszélyeztetett lehet a rák kialakulása szempontjából.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Amennyiben a családban előfordult daganatos megbetegedés, esetleg maga a nagymama is rákos volt korábban, vagy olyan ismeretlen eredetű tünetektől szenved, amelyeket akár tumor is előidézhet, érdemes lehet ellenőriztetni a különféle tumormarkerek szintjét. A részben vérből, vizeletből vagy szövetből is kimutatható tumormarkerek olyan anyagok, melyek az egészséges szervezetben is jelen vannak, de csak kismértékben, rák esetén azonban szintjük megemelkedhet. A tumormarker-vizsgálatok során általában többféle ráktípussal összefüggő tumormarkereket is megnéznek a szakemberek, így például az AFP vagy a CA 15-3 szintjét, előbbi egyebek mellett a májrákkal, utóbbi az emlődaganattal van összefüggésben.
Ezzel együtt fontos tudni, hogy csak és kizárólag a tumormarkerek alapján nem állítható fel diagnózis: a negatív eredmény nem jelenti azt, hogy valaki nem rákos, ahogy a pozitív érték sem utal feltétlenül rosszindulatú daganatra. Egy szakszerű tumorkutatás során éppen ezért a tumormarkerek ellenőrzése mellett a szakemberek elvégeznek más laboratóriumi vizsgálatokat és bizonyos képalkotó vizsgálatokat, illetve nagy szerepe van a szövettannak is. És bár a tumormarker-vizsgálatok néhány kivételtől eltekintve nem alkalmasak a klinikailag tünetmentes, egészséges emberek daganatos betegségének szűrésére, a markerek szintjének eltérése, változása nagyon informatív lehet az igazolt rákbetegek kezelésének és a daganat esetleges klinikai progressziójának nyomon követésében.
Derüljön fény időben a csontritkulásra
A csontritkulás vagy oszteoporózis lényege, hogy a csontok tömege és mésztartalma lecsökken, ami jelentős csonttörési kockázattal, illetve a csontszerkezet minőségének romlásával jár együtt. Néma kórnak is hívják, kezdetben ugyanis semmilyen klinikai tünetet nem okoz. Általában az hívja fel rá a figyelmet, hogy az érintettnek kisebb, ártalmatlannak tűnő esések után is eltörik valamije (idősebb korban ezek a törések kifejezetten veszélyesek lehetnek). Mivel a csontritkulás egyik legfontosabb rizikótényezője az életkor, illetve a nőknél (főleg 50 év felett) jóval gyakrabban alakul ki, mint a férfiaknál, kifejezetten hasznos ajándék lehet a nagymamának egy csontritkulás-szűrőcsomag. Az ilyen csomagok lényeges eleme a többi között a vérből kimutatható parathormon, D-vitamin, kalcium, foszfát, illetve magnézium szintjének ellenőrzése, de fontos a vizeletben mért kalcium és kreatinin szintjének vizsgálata is. Még inkább indokolt a monitorozás egyébként, ha a nagymamánk vékony vagy alacsony testalkatú, keveset mozog, egyoldalúan táplálkozik, bizonyos gyógyszereket (pl. szteroidok, vízhajtók, gyomorsavlekötők) szed vagy pajzsmirigybetegségben szenved - ezek a faktorok ugyanis tovább fokozzák a csontritkulás kockázatát.
A megfelelő gyógyszereket szedi?
Minél idősebb valaki, annál nagyobb az esélye, hogy van olyan betegsége, amelyet különféle gyógyszerekkel kezelnek. Valószínűleg a nagymamánk is szed egy vagy több készítményt, nem biztos azonban, hogy mindegyik megfelelő a számára: erre akkor gyanakodhatunk például, ha a gyógyszerezés ellenére a nagymama állapota nem javul, vagy bizonyos pirulák mellékhatásai nagyon erősen kínozzák. Ilyen esetben érdemes lehet beruházni egy teljes körű gyógyszerbiztonsági csomagra: az összetett genetikai tesztek ugyanis megmutatják, hogy mely gyógyszerek hatnak a páciensre megfelelő hatékonysággal, és melyeket kell elkerülnie, mert nem kívánt mellékhatásokat okozhatnak. Az eredmények alapján az orvos tudni fogja, hogyan reagál a nagymama szervezete egyes gyógyszerekre, ezért hamarabb, kísérletezés nélkül megtalálhatja a számára legmegfelelőbb gyógyszert. Ráadásul a nagymama így gyorsabban is gyógyulhat, és kevesebb mellékhatással kell megküzdenie.
A mélyvénás trombózis legnagyobb kockázata az életkor
Ha a vér túl lassan áramlik a vénákban, vérrögök képződhetnek, amelyek részben vagy teljesen elzárhatják a vér útját. Amennyiben ezek a vérrögök a mélyen fekvő vénákban (pl. az alsó lábszárakban) jönnek létre, mélyvénás trombózisról beszélhetünk. A mélyvénás trombózis komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, sőt, tüdőembólia esetén (amikor az érrendszer más részén leszakadt vérrög a tüdő verőereibe kerül) akár végzetes is lehet - megelőzése tehát kiemelten fontos. Különösen idős emberek esetén, mert, mint ahogy arra egy korábbi cikkünkben prof. dr. Boda Zoltán, a Debreceni Egyetem Thrombosis és Haemostasis Központ orvosszakmai igazgatója rámutatott, a mélyvénás trombózisnál a legnagyobb kockázat az életkor.
Ez is érdekelhet
Mivel a mélyvénás trombózis egyik gyakori oka az örökletes trombózishajlam vagy trombofília, a prevenció fontos része lehet annak kiderítése, hogy a nagymamánál is fennáll-e a fokozott rizikó. Az utánajárás egyébként akkor is indokolt lehet, ha a családban többeknél előfordult már trombózis, vagy ha a nagymama 45 éves kora előtt kapott trombózist, esetleg a vérrög szokatlan helyen jelent meg a testében. Az egyik legelterjedtebb örökletes trombofília az V. véralvadási faktor Leiden-mutációja, ennek vizsgálata tehát kiemelten lényeges. Érdemes lehet még elvégeztetni a prothrombin gén G20210A mutációjának (ez az örökletes trombózishajlam második leggyakoribb oka), illetve a metiléntetrahidrofolát reduktáz (MTHFR) gén C677T pontmutációjának analízisét is. Az esetleges hajlamot okozó eltérés diagnosztizálása azért elengedhetetlen, mert így megkezdődhet a szakorvos által végzett nyomon követés (és szükség esetén a kezelés is), illetve a beteg beiktathat olyan életmódbeli változtatásokat, amik segítenek elkerülni a bajt.
