Bár létezik országosan szervezett szűrés például emlődaganatra vagy vastagbélrákra, mégis Magyarországon a legmagasabb a rákos megbetegedések miatti halálozások aránya az EU-s országok közül. A daganatos esetek 40 százaléka azonban megelőzhető okokra vezethető vissza. Ha ezzel párhuzamba állítjuk, hogy a hazai szűrési arányok az unióban a legalacsonyabbak között vannak, nem csoda, hogy a magyarok várható átlagéletkora is jóval elmarad a kontinens többi országának eredményétől.
A legveszélyeztetettebb korosztály kétségkívül az 50 év felettieké, ahol már majd mindenkit érint valamilyen krónikus betegség, például magas vérnyomás vagy cukorbetegség, de gyakoriak a szív- és érrendszeri rendellenességek is. Ezért is különösen fontos, hogy meghatározott időközönként (ez az egyes területek szakmai ajánlásai szerint eltérő lehet) részt vegyünk megelőző szűrővizsgálatokon, hogy az időben felfedezett betegséget, elváltozást minél hatékonyabban és eredményesebben kezelhessék az orvosok, így megóvva az érintetteket a korai halálozástól.
De mely vizsgálatokra is van szükség 50 felett? Vannak nemtől függő és attól független szűrések, kezdjük is az utóbbiakkal.
Szemészeti vizsgálat
A szemészeti vizsgálatok többféle ellenőrzést takarnak, például látóélesség és látótér vizsgálatokat, réslámpás (a szemorvosok által használt speciális mikroszkóp) vizsgálatot, szemfenék- és szemnyomás-vizsgálatot. Évente egyszer érdemes rászánni az időt, hacsak tüneteink nem indokolják az ennél gyakoribb ellenőrzést. Minderre egyrészt az életkorral járó látásromlás megfelelő korrigálása, másrészt az olyan betegségek kiszűrése miatt van szükség, amelyek akár látásvesztéssel is járhatnak. Az időben felfedezett glaukóma, azaz zöld hályog – amely 40 év felett a lakosság 2 százalékát érintheti – például megfelelő terápiával karban tartható, míg a szürke hályog már egynapos járóbeteg-ellátásban orvosolható. (Sokszor a szemészeti szűrővizsgálat hívhatja fel a figyelmet a diabéteszre.)
„Nagy labor”, azaz vérkép- és vizeletvizsgálat
Ha semmilyen panaszunk sincs, akkor is érdemes évente egyszer teljes laborvizsgálatot kérni, melynek eredményeit áttekintve a háziorvos olyan figyelmeztető jeleket is felfedezhet, amelyek kezdődő cukorbetegségre, szervezeten belüli rejtett gyulladásra, megnövekedett koleszterinszintre, vagy épp csökkent vese- vagy májfunkcióra utalnak. További vizsgálatokkal pedig időben felfedezhető vagy épp eredményesebben gyógyítható az így kiderülő betegség.
Fogászati és szájüregi szűrések
Mivel Magyarország nemcsak a daganatos betegségek, de az alkoholfogyasztás és a dohányzás tekintetében is az élmezőnyben van, így érdemes szót ejteni a fogászati és szájüregi szűrések fontosságától. Panaszmentesség esetén is ajánlott évente ellátogatni a fogorvoshoz, aki időben észreveheti a később fogvesztéshez vezető vagy az apró, még jól kezelhető nyálkahártyán lévő elváltozást, megelőzve a komolyabb problémákat. Magyarország a szájüregi rákok által okozott halálozás tekintetében férfiak és nők esetében egyaránt első helyen áll Európában. Az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2018-as adatai szerint nemcsak a megbetegedések számában vagyunk listavezetők, de népességarányosan a hazai halálesetek száma is több mint a duplája az uniós átlagnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Melanomaszűrés
Bár ma már sokkal szélesebb körben használja a lakosság a fényvédőkrémeket, ám ezek önmagukban még nem védenek a rosszindulatú bőrelváltozásokkal szemben. Az ötven év felettiek, akik a 70-es, 80-as, 90-es években, amikor még nem volt divat a naptej, sokat tartózkodtak védtelenül a napon, fokozottabb kockázattal néznek szembe, még akkor is, ha emlékeik szerint sosem égtek le. Érdemes évente felkeresni egy bőrgyógyászt, aki átvizsgálja testünkön az anyajegyeket és egyéb elváltozásokat, és ha szükséges további vizsgálatokat is végez. Ajánlott mindig ugyanahhoz a szakemberhez fordulni, aki ha a gyanúsabb anyajegyekről, foltokról felvételeket készít, könnyebben figyelemmel tudja kísérni a változásokat.
Magyarországon az összes rákos megbetegedés 40 százaléka bőrrák. Ennek ugyan körülbelül 10 százaléka a melanoma, de ez adja a bőrrák miatti halálozás több mint 85 százalékát. Adalékként álljon itt a Nemzeti Rákregiszter adata, mely szerint évente közel háromezer új rosszindulatú melanomás esetet fedeznek fel hazánkban.
Hallásvizsgálat
Leggyakrabban csak akkor fordulunk orvoshoz a hallásproblémákkal, ha arra közvetlen családunk szinte felszólít, mivel a kommunikáció köztünk mind gyakrabban akadályokba ütközik. Pedig egy évente elvégzett 15-20 perces vizsgálattal pontos képet kaphatunk halláscsökkenésünk mértékéről, fajtájáról és minőségéről, valamint arról, hogyan, milyen eszközzel lehet orvosolni azt. Idősebb korban ugyanis a halláscsökkenés vagy hallásvesztés miatti elszigetelődés a depresszió és a szellemi leépülés fontos lépcsőfoka, ne lépjünk rá!
Tüdőszűrés
Bár kimondottan tüdőrákszűrés nincs Magyarországon, a tüdőszűrés során azonban észreveszik legnagyobb légzőszervünk (és a körülötte látható többi szervünk) elváltozásait, hiszen a vizsgálat során a mellkasról készítenek röntgenfelvételt. 40 év alatt kétévente, afelett már évente ajánlott elmenni a tüdőgondozóba, annak ellenére, hogy meghívót hiába várnánk, a kötelező tüdőszűrést ugyanis eltörölték.
EKG, vérnyomás
Még mindig vannak olyanok szép számmal, akik nem tartanak otthon vérnyomásmérőt, így nekik ajánlott ellenőrzést kérni, legalább évente – de akár minden háziorvosi vizitkor. EKG-vizsgálatra szintén ott kerülhet sor, s akkor is érdemes évente kérni, ha épp semmilyen panaszunk sincs, a statisztikai adatok szerint ugyanis szinte minden családban előfordulnak szív- és érrendszeri rendellenességek és egyéb kardiológiai problémák.
Vég- és vastagbélrákszűrés
Naponta mintegy 40 ember tudja meg, hogy vastagbélrákja van, 20-an közülük belehalnak – döbbenetes adat ez Magyarországról, főképp, hogy a vastagbél és a széklet vizsgálata segíthet időben felismerni a daganatos elváltozásokat, így a halálozások jelentős része elkerülhető lenne. Komolyan kell venni 50 éves kor felett, illetve fokozott óvatosságra van szükség, ha előfordult már a családban ilyen betegség. A szűrést ajánlott évente elvégeztetni.
Prosztatarákszűrés
És akkor következzen az egyik legfontosabb, csak a férfiakat érintő vizsgálat, melyen még mindig nagyon kevesen vesznek részt évente, pedig a prosztatarák átlagosan 1400-1500, azaz naponta 4 férfi életét követeli, jellemzően azért, mert túl későn diagnosztizálták. Éppen ezért is ajánlott 50, sőt már 40 év felett, hogy az erősebb nem képviselői évente végeztessék el a szűrővizsgálatot, ami egyrészt a kórelőzmények felvételét jelenti, amihez egy alapos kikérdezés társul, végül pedig vérvizsgálattal mérik a prosztata specifikus antigén (PSA) mennyiségét a vérben. A szűrés részét képezi a rectalis digitális vizsgálat (végbélen keresztül történő manuális és ultrahangos vizsgálat).
Mellrákszűrés
Bár azt gondolnánk, hogy a mellrák , amelyről talán a legtöbbet írunk és beszélünk, mind kevesebb életet követel és a nők többsége eljár a kétévenkénti vizsgálatra, sajnos az Európai Bizottság 2017-es jelentése szerint az 50-69 éves magyar nők mindössze 41 százaléka vett részt emlőrákszűrésen a megelőző két évben, szemben az unió egészére jellemző 61 százalékkal. Ez különösen azért döbbenetes, mert évente mintegy 8000 új esetet fedeznek fel, s még mindig a rákos megbetegedések közül az ötödik leggyakoribb halálok, naponta átlag öt nő életét követeli (évente kb. 2000).
Mióta nem jellemző, hogy a nőgyógyászok tapintásos vizsgálattal ellenőrzik a mellek állapotát, különösen megnőtt a fontossága a mammográfiának, amelyre az ajánlás szerint kétévente kellene ellátogatni a hölgyeknek – főképp 40 éves kor felett. Az eljárás során röntgensugarakkal készítenek felvételt a mellszövetről, így kutatva akár a legkisebb elváltozást. Ha a családban előfordult már emlőrák, akár már 30 év fölött érdemes foglalkozni a mell egészségével (ilyenkor még a mellultrahangot javasolják). Az emlőrákszűrés az egyik olyan vizsgálat, amelyre minden érintett kétévente megkapja behívóját.
Ez is érdekelhet
Méhnyakrákszűrés
Végül, de nem utolsó sorban következzen a méhnyakrákszűrés , amelynél a részvételi arányok még az emlőrákszűréshez képest is siralmasak. Az említett jelentés adatai szerint a 20-69 éves nők mindössze egyharmada vett részt vizsgálaton 2017-ben, ami az uniós átlag alig fele. Pedig évente ajánlott lenne a részvétel a nőgyógyászati szűrővizsgálaton, főképp, hogy még mindig ez a második leggyakoribb rosszindulatú betegség a nőknél világszerte. A méhnyakrákszűrés a nőgyógyásznál történik szövettani mintavétellel, kenetvétellel, fizikai vizsgálattal és hüvelyi ultrahanggal együtt. Aki teheti, s még nem kapott HPV-oltást, ilyenkor a HPV-szűréssel kombinált (fizetős) vizsgálatot is kérheti, mivel a humán papilloma vírus szervezetbeli jelenléte kimutatható ok-okozati összefüggésben áll a nőgyógyászati rákbetegségek kialakulásával. Az önmintavételes HPV-tesztet otthonában is elvégezheti az, aki valamilyen oknál fogva nem jár nőgyógyászhoz. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a HPV jelenléte nem egyenlő a rákdiagnózissal!
