A kígyók hőlátó képessége segíthet a retina gyógyításában, a mechanizmus felhasználásával akár a látás is visszanyerhető - derül ki a június 5-i Science-ben publikált tanulmányból. A világ egyik vezető tudományos lapjában megjelenő kutatáshoz a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriuma egy humán retina-modell kidolgozásával és az ehhez kapcsolódó jelentős tudástranszferrel járult hozzá.
Kígyók hőérzékelését vették alapul
A humán retina egy nehezen kutatható, kevésbé ismert szerv, ráadásul az állatokon végzett kísérletekből levont következtetéseket nem lehet közvetlen módon az emberi retinára alkalmazni. Emberi szövet azonban csak korlátozott számban áll rendelkezésükre a kutatóknak, és az csak rövid ideig felhasználható - olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján . A Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének Retina Laboratóriumában azonban kifejlesztettek egy világviszonylatban is egyedülálló szövettenyésztési eljárást, mellyel a szervdonációból visszamaradó retina szövet akár 14 héten át is életben tartható rendívül jó szövettani tulajdonságok mellett.
A Scince-ben is leírt kísérlet célja a fényérzékenység és a látás visszaállítása volt a vak retinában. Ehhez a kígyók hőérzékelésében is szerepet játszó rendszert vettek alapul: a kígyók ugyanis nemcsak látnak, de egy speciális szervükkel a hőt is érzékelik. A kutatóknak emberre ártalmatlan vírus vektorok segítségével sikerült egy mesterségesen módosított, hőre érzékeny ioncsatornát bejuttatni a retinába, majd ezt infravörös fénnyel célzottan aktiválták. A vizsgálatok igazolták, hogy ennek segítségével visszatért a retina fényérzékenysége, az információ a látópályán keresztül a látókéregbe is eljutott, részben pedig a funkcionális látást is sikerült visszaállítani.
Az úttörő megoldás egyik fő előnye, hogy a még fejlesztés alatt álló optogenetikai eljárásokkal szemben részlegesen megtartott látás esetén (így például időskori makuladegenerációnál is) alkalmazható lehet. A kísérletek Bázelben zajlottak, amelyekhez a Semmelweis Egyetem jelentős tudástranszferrel járult hozzá. "A végső cél természetesen a vakság megszüntetése és a betegek látásának visszanyerése. Ennek elősegítésére szeretnénk Magyarországon a Semmelweis Egyetem aktív részvételével egy klinikai kutatóközpontot létrehozni, hogy itthon, magyar betegeken segíthessünk olyan terápiás eljárásokkal, amiket részben szintén magyarok fejlesztettek ki. Kutatópartnereinkkel közös reményünk, hogy ez a közeljövőben megvalósulhat" - tette hozzá dr. Szabó Arnold egyetemi tanársegéd, a kutatás egyik vezetője.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
