Kitüntették a vakságot gyógyító magyar tudóst

A világ egyik legnagyobb, egymillió euró pénzjutalommal járó tudományos elismerésével, a Körber Európai Tudományos Díjjal tüntették ki a Svájcban kutató magyar neurobiológust, a vakság gyógyításán dolgozó Roska Botondot.

Agyi implantátum segítségével betűket tudtak láttatni kutatók egy kísérlet résztvevőivel, köztük vak önkéntesekkel is. Részletek itt.

A hamburgi székhelyű Körber Alapítvány díjával 1985 óta minden évben egyetlen európai tudóst tüntetnek ki az összes tudományterületről. "Roska Botond kutatása reményt jelent olyan új kezelési módok kidolgozására, melyek visszaadhatják a vakok látását" - fogalmazott Peter Tschentscher, Hamburg polgármestere a hétfői ünnepélyes díjátadón. Az alapítvány indoklása szerint a magyar tudós forradalmi változást hozott a szemészetben, a világ egyik legnagyobb szaktekintélye a látás területén és a retina kutatásában.

A vakság gyógyításán dolgozó Roska Botond munkásságát az egyik legnagyobb tudományos elismeréssel díjazták
Roska Botond munkásságát az egyik legnagyobb tudományos elismeréssel díjazták. Fotó: Getty Images

A Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet igazgatója, a Bázeli Egyetem Orvostudományi Karának professzora, a Friedrich Miescher Orvosi Kutatóintézet neurobiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-nek júniusban elmondta: 20 éve kezdett el dolgozni a látás mechanizmusának megértésén. Mint kifejtette, akkor még senki sem foglakozott ezzel a témával, ma már viszont nagyon sok kutatás zajlik ezen a területen. Kutatócsoportjával elsőként térképezték fel, hogy a látórendszer különféle sejtjei hogyan nyerik ki a környezetből a vizuális információt.

A tudós egyik fő kutatási területéről, a látás visszaállítását célzó génterápiás kísérletekről akkor elmondta, hogy olyan látásérzékelőt fejlesztettek ki, amely képes eljuttatni a vizuális információt a betegek központi idegrendszerébe a sérült szemideghártya, a retina megfelelő sejtjeinek működésébe való beavatkozással . A kísérletek egy része eljutott a klinikai tesztelés fázisába: 15 látássérült ember megkapta az általuk kifejlesztett génterápiás oltást. A kísérletek Londonban, Párizsban és az Egyesült Államokban folynak. Az első öt kísérleti alany eredményeit jelenleg értékelik ki, és várhatóan az év végére lesz publikus, hogy milyen mértékben volt eredményes a terápia.

Nemzetközileg is elismert a magyar tudós munkássága

Roska Botond tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerésben részesült. A többi között 1997-ben Fulbright-ösztöndíjat, 2006-ban Marie Curie kiválósági díjat kapott. 2018-ban ő vehette át a Columbia Egyetem nagy presztízsű Alden Spencer orvosi díját a látás folyamatának megértéséért, majd a Bressler-díjat az általa kidolgozott látásvisszaállító terápiáért. 2019-ben első magyar tudósként nyerte el a Nobel-díj előszobájaként is emlegetett Louis Jeantet-díjat, amelyet a vizuális információ alapvető feldolgozási folyamatainak felfedezéséért és a látásvisszaállító génterápia kidolgozásáért ítéltek neki oda. Magyarországon 2019-ben elnyerte a Semmelweis Budapest Award díjat és a Magyar Szent István-rendet is.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +16 °C
Minimum: +6 °C

Az átmeneti felhőzet-csökkenést követően kelet felől ismételten befelhősödik az ég, és általában közepesen vagy erősen felhős idő várható. A Dunántúl északnyugati részein azonban végig naposabb idő valószínű. Napközben kisebb, estefelé már nagyobb eséllyel alakulhat ki záporeső. Az északi, északkeleti szelet főként az északkeleti, keleti tájakon kísérhetik erős, akár viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 18 fok között valószínű. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő. Most pár napig nem kell fronthatástól tartani.