Szemben a rövid- vagy távollátással, a szürke hályog — vagy orvosi nevén katarakta — nem a szem fénytörési hibájára vezethető vissza. Utóbbi esetén felborul a szemlencsét alkotó víz ion-egyensúlya, emiatt a korábban szabályosan elhelyezkedő fehérjerostok elmozdulnak, homályossá válik a szemlencse egy kis része, majd ez a terület idővel egyre növekszik. Mivel a kor előrehaladtával csökken a szervezet vízkészlete, ami pedig hatással van a szemlencsét felépítő vízre és fehérjékre is, nyugdíjas éveiben szinte mindenkinek számolnia kell a szürke hályog kialakulásával. Ám az öregedésen kívül más tényezők is kiválthatják a szemlencse fehérjeszerkezetének bomlását.
Civilizációs betegség lesz a szürke hályog?
Manapság egyre gyakoribb, hogy egy másik betegség vagy szteoridtartalmú gyógyszerek szedése következtében jelentkezik a szemlencse homályosodása. A cukorbetegeknél például kortól függetlenül gyakoribb a szürke hályog. A diabéteszben szenvedőknél ugyanis a vércukorszint durva ingadozása következtében könnyen felhalmozódhat a szorbit nevű cukoralkohol, amely a szemlencse anyagcseréjének kóros elváltozásához vezethet. A megromlott anyagcsere hatására pedig elmozdulnak a szemlencse fehérjerostjai, vagyis kialakul a katarakta. A cukorbetegség kezelésével szerencsére kivédhető a vércukorszint jelentős ingadozása, ezáltal a szürke hályog rizikója is csökkenthető.
A dohányzás is rendkívüli mértékben növeli a szürke hályog kockázatát: kétszer nagyobb eséllyel alakul ki a cigarettázóknál, mint azoknál, akik füstmentesen élnek. Az orvosok ennek okát még nem tudták teljesen bebizonyítani, de feltételezhető, hogy a szemlencse a dohányzás miatti oxidatív stressz hatására károsodik. Éles látásunk megóvása érdekében is érdemes tehát letenni a cigarettát.
Talán nem gondolnánk, de az UV-sugárzás nemcsak a bőrünkre, de a szemünkre is káros hatással van. Bár fényre alapvetően szükség van látószervünk működéséhez, mind az UVA-, mind az UVB-sugarak degeneratív folyamatokat indítanak el a szemlencsén. Ha napsütéses időben nem viselünk UV-szűrős napszemüveget, vagy akár síeléskor elfeledkezünk a fényvédős síszemüvegről, akár már a harmincas éveinkben tapasztalhatjuk a szürke hályog első tüneteit. Újabb kutatások szerint pedig a képernyők által kibocsátott kékfény is módosíthatja a szemlencse fehérjeszerkezetét, és ez magyarázatot adhat arra, hogy miért alakul ki egyre gyakrabban 20-30 éves fiataloknál is katarakta.
Ne várjunk a szürke hályog kezelésével!
A rövid- vagy távol látással ellentétben szürke hályog esetén a betegek kezdetben nem érzékelnek látásromlást, sőt nem ritka, hogy egy darabig közelre jobban látnak, mint korábban, mivel átmenetileg nő a szemlencse törőereje. A katarakta első tüneteit (mint a fényforrások körüli karikák, gyengébb esti látás, fényérzékenység) sokan nem ismerik fel, így orvoshoz is csak későn fordulnak, közben viszont folyamatosan csökken életminőségük a szemészeti problémájuk miatt. Éppen ezért volna fontos, hogy a rendszeres szemészeti szűrővizsgálat ugyanúgy az egészségügyi rutinunk része legyen, mint a látogatás a fogorvoshoz vagy nőgyógyászhoz, urológushoz. 40 éves kor felett ajánlott évente ellenőriztetnünk látószervünk állapotát, de cukorbetegeknél, illetve dohányosoknál e kor alatt is tanácsolt a rendszeres látásvizsgálat. Ne aggódjunk, a modern műszereknek hála a vizsgálat gyors és fájdalommentes.
És mi a teendő, ha kiderül, hogy kezdődő
szürke hályoggal küzdünk? Fontos tudnunk, hogy a katarakta nem
orvosolható szemüveggel, kontaktlencsével és lézeres szemműtéttel sem, de ugyanígy nem segítenek a
gyógyszerek és a szemtorna sem. Az érintettek egyedül
akkor nyerhetik vissza látásélességüket,
ha műtéti úton eltávolítják az elszürkült
szemlencsét,
és azt korszerű műlencsével helyettesítik. Régebben az volt a bevett gyakorlat,
hogy megvárták, amíg a szürke hályog „éretté“ vált, vagyis a szemlencse egészére
kiterjedt a betegség, de a modern szemsebészeti eljárásoknak köszönhetően már
az első tünetek megjelenésekor sikerrel elvégezhető az operáció. Sőt, már csak
azért sem érdemes halogatni a műtétet, mert a túlérett szürke hályognál nagyobb
eséllyel léphetnek fel komplikációk.
Előfordulhat, hogy a szemorvos akkor is a műlencse beültetését javasolja, ha még nincs szürke hályogunk. Ez leginkább 45 éves kor felett és magas dioptria esetén szokás, amikor a lézeres látásjavító műtétek nem jöhetnek szóba. Ugyan ez úgynevezett refraktív szemműtétnek minősül, hiszen alapvetően a szem fénytörési hibáit célzott megszüntetni, de a műlencse beültetése egyben a szürke hályog kialakulását is kiküszöböli, így gyakorlatilag elébe mehetünk a problémának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
