Milyen oltások járhatnak lázzal?

A védőoltások hosszabb vagy rövidebb időre védettséget biztosítanak bizonyos betegségek ellen. Sokszor azonban rosszullét és láz kísérheti beadásukat.

Míg a gyermekbénulás néhány évtizeddel ezelőtt járványos mértékben fordult elő Magyarországon, addig napjainkban a poliovírus okozta megbetegedéstől egyetlen szülőnek sem kell tartania. A védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban megállíthatatlannak hitt betegséget sikerült gyakorlatilag teljesen eltüntetni a fejlett világból. Fontosságukat semmilyen, tudományos alapon nyugvó kutatási anyag nem kérdőjelezi meg, sokan mégis tartanak tőlük az oltást követő mellékhatások miatt. Mik is ezek pontosan, és mennyire veszélyesek?

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ( ÁNTSZ ) a "mellékhatás" meghatározás helyett védőoltások esetén az "oltást követő nemkívánatos esemény" (OKNE) szakkifejezést alkalmazza. Előfordulásuk szerint négy főkategóriába sorolják a szakemberek ezeket az eseményeket: nagyon gyakoriról akkor beszélünk, ha tíz oltottból több mint egynél jelentkeznek a panaszok, nagyon ritka előfordulás esetén pedig tízezer oltásból kevesebb mint egy alkalommal.

Gyakori tünetek

A védőoltás az immunrendszert is válaszreakcióra készteti, ami többféle tünetet is okozhat. Az injekció helyén megjelenő fájdalom és bőrpír , illetve duzzanat mellett gyakran láz is jelentkezhet a gyermekeknél. Ezek a panaszok azonban a legtöbb esetben enyhék és viszonylag gyorsan elmúlnak.

Egyes védőoltások után láz is kialakulhat
Láz is kialakulhat egyes oltások után

Ezek az oltások járhatnak lázzal

Csecsemőknél gyakran jár lázzal a diphteria-pertussis-tetanus ( DTPa ) kombinált védőoltás, amely a torokgyík, a szamárköhögés, illetve a tetanusz ellen nyújt védelmet. Szintén okozhat hőemelkedést a Haemophilus influenzae b ( Hib ) baktérium elleni injekció, valamint a pneumococcus elleni oltóanyag. A mumpszot, kanyarót és rubeólát kivédő MMR-oltás 7-21 nappal a beadását követően válthat ki lázat. Fontos, hogy ezekben az esetekben sem szabad megelőzési céllal lázcsillapítót adni a csecsemőnek, gyermeknek, és a már kialakult lázat sem feltétlenül szükséges 38 fok alá visszanyomni.

Gyakran fellángol a vita, hogy mikor kell és kell-e egyáltalán lázat csillapítani, miközben számos tévhit kering a témával kapcsolatban. Alábbi cikkünkben három hazai orvossal próbálunk eligazodni a lázcsillapítás útvesztőjében.

A gyógyszeres kezelés mellett vagy helyett langyos vízbe mártott ronggyal borogatva is enyhíthetjük a lázat. Fontos ilyenkor a folyadékpótlás is, a láz ugyanis gyorsan kiszáríthatja a szervezetet. Ha azonban az általános állapot romlása mellett indokolatlanul magas (39-40 fokos) lázat, valamint más tüneteket tapasztalunk, orvosi vizsgálat szükséges!

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +11 °C
Minimum: +5 °C

Nagyrészt borult lesz az ég, de napközben az Alföldön, délutántól pedig már Borsodban is szakadozik, vékonyodik, gomolyosodik a felhőzet. Napközben egyre inkább az ország északi, északnyugati felére korlátozódik az eső, míg az Alföldön zivatarok is lehetnek. Többfelé megerősödik a nyugatias szél, zivatar környezetében akár viharos lökés is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet a Dunántúlon, Budapest körül és északon 7 és 13, az Alföldön 12 és 19 fok között alakul. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra