Milyen oltások járhatnak lázzal?

A védőoltások hosszabb vagy rövidebb időre védettséget biztosítanak bizonyos betegségek ellen. Sokszor azonban rosszullét és láz kísérheti beadásukat.

Míg a gyermekbénulás néhány évtizeddel ezelőtt járványos mértékben fordult elő Magyarországon, addig napjainkban a poliovírus okozta megbetegedéstől egyetlen szülőnek sem kell tartania. A védőoltásoknak köszönhetően számos, korábban megállíthatatlannak hitt betegséget sikerült gyakorlatilag teljesen eltüntetni a fejlett világból. Fontosságukat semmilyen, tudományos alapon nyugvó kutatási anyag nem kérdőjelezi meg, sokan mégis tartanak tőlük az oltást követő mellékhatások miatt. Mik is ezek pontosan, és mennyire veszélyesek?

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ( ÁNTSZ ) a "mellékhatás" meghatározás helyett védőoltások esetén az "oltást követő nemkívánatos esemény" (OKNE) szakkifejezést alkalmazza. Előfordulásuk szerint négy főkategóriába sorolják a szakemberek ezeket az eseményeket: nagyon gyakoriról akkor beszélünk, ha tíz oltottból több mint egynél jelentkeznek a panaszok, nagyon ritka előfordulás esetén pedig tízezer oltásból kevesebb mint egy alkalommal.

Gyakori tünetek

A védőoltás az immunrendszert is válaszreakcióra készteti, ami többféle tünetet is okozhat. Az injekció helyén megjelenő fájdalom és bőrpír , illetve duzzanat mellett gyakran láz is jelentkezhet a gyermekeknél. Ezek a panaszok azonban a legtöbb esetben enyhék és viszonylag gyorsan elmúlnak.

Egyes védőoltások után láz is kialakulhat
Láz is kialakulhat egyes oltások után

Ezek az oltások járhatnak lázzal

Csecsemőknél gyakran jár lázzal a diphteria-pertussis-tetanus ( DTPa ) kombinált védőoltás, amely a torokgyík, a szamárköhögés, illetve a tetanusz ellen nyújt védelmet. Szintén okozhat hőemelkedést a Haemophilus influenzae b ( Hib ) baktérium elleni injekció, valamint a pneumococcus elleni oltóanyag. A mumpszot, kanyarót és rubeólát kivédő MMR-oltás 7-21 nappal a beadását követően válthat ki lázat. Fontos, hogy ezekben az esetekben sem szabad megelőzési céllal lázcsillapítót adni a csecsemőnek, gyermeknek, és a már kialakult lázat sem feltétlenül szükséges 38 fok alá visszanyomni.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Gyakran fellángol a vita, hogy mikor kell és kell-e egyáltalán lázat csillapítani, miközben számos tévhit kering a témával kapcsolatban. Alábbi cikkünkben három hazai orvossal próbálunk eligazodni a lázcsillapítás útvesztőjében.

A gyógyszeres kezelés mellett vagy helyett langyos vízbe mártott ronggyal borogatva is enyhíthetjük a lázat. Fontos ilyenkor a folyadékpótlás is, a láz ugyanis gyorsan kiszáríthatja a szervezetet. Ha azonban az általános állapot romlása mellett indokolatlanul magas (39-40 fokos) lázat, valamint más tüneteket tapasztalunk, orvosi vizsgálat szükséges!

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.