Magyarországon több mint kétmillió ember küzd időnként vagy akár állandóan a légúti allergia tüneteivel, de világszerte is egyre nő az érintettek száma. Az orrfolyással, tüsszögéssel és szemviszketéssel járó betegség hátterében számos ok húzódhat, a különböző civilizációs ártalmak miatt pedig egyre több ember szenved a kellemetlen tüneteitől. Bizonyos kutatások szerint emellett az ételallergiával küzdő gyermekek aránya is megemelkedett az elmúlt évtizedekben. A nyugtalanító tendencia hátterében több tényező együttes hatása állhat.
Az allergia egy biológiailag hasztalan folyamat, melynek során a szervezet túlzott immunválasszal reagál a környezetünkben lévő, alapvetően ártalmatlan anyagokra. A válaszreakció lehet egy enyhébb bőrviszketés, esetleg a náthához hasonlatos tünetegyüttes, vagy akár potenciálisan életveszélyesnek számító anafilaxiás reakció is. Légúti allergiát a leggyakrabban pollenek okoznak, de kiválthatnak ilyen problémát a többi között állati szőrök és háziporatka is. Az iparosodott világban egyre gyakoribbak a légúti allergiák, különösen a városi területeken: általában 10 és 30 százalék közöttire becsülik az előfordulásukat ezeken a területeken.
Az Egyesült Államok járványügyi hatóságának (CDC) néhány éve végzett tanulmánya az ételallergiával diagnosztizált gyerekek növekvő számára is felhívta a figyelmet. A kutatás szerint 1997 és 2011 között másfélszeresére nőtt az ételallergiás gyermekek száma, így az USA-ban jelenleg minden 13. fiatalkorúnál veszélyes reakciókat válthat ki valamilyen élelmiszer-összetevő. Általában a tej, tojás, földimogyoró, szója, búza, hal és a kagyló vált ki allergiás reakciót az azokra érzékenyeknél, az életveszélyes anafilaxiás reakciók is túlnyomórészt ezen összetevők hatására jelentkeznek.
Miért nő az allergiával diagnosztizáltak száma?
Számos tényezőre visszavezethető az allergiás esetek növekvő száma, ezek közül az egyik legjelentősebb a diagnosztikai eljárások, valamint a lakosság egészségtudatosságának fejlődése. Ma már egyre többet tudunk az allergiákról, a különböző allergéneket is gyorsan és egyszerűen diagnosztizálhatjuk, így könnyebben felismerhetővé vált a betegség. Az egészséges életmód is egyre szélesebb körben népszerű, így a lakosság is többet tudhat az allergia tüneteiről és a veszélyeiről. Kevesebben keverik már össze a nátha és a szezonális allergia tüneteit, és nagyobb arányban is fordulnak orvoshoz a panaszokkal, ennek köszönhetően pedig a diagnosztizált esetek száma is növekszik szinte minden korcsoportban.
Sajnos emellett a különböző civilizációs ártalmak is egyre nagyobb mértékben érintik az embereket, amelyek szintén felerősíthetik az allergiás reakciókat. A környezetünkben is egyre nagyobb mértékben vannak jelen olyan vegyi anyagok (például tartósítószerek, gyógyszerösszetevők, mosáshoz vagy fertőtlenítéshez használt anyagok), amelyekkel korábban nem, vagy csak kisebb mértékben érintkeztünk. Az elmúlt évtizedekben az élelmiszeripar is egyre nagyobb arányban kezdett használni olyan kémiailag vagy akár genetikailag módosított alapanyagokat, amelyekhez a szervezetünk még nem tudott megfelelő módon alkalmazkodni, és akár heves immunreakciókkal védekezhet ellenük.
A légúti allergiában szenvedőkre komoly hatással lehet a klímaváltozás is. A globális felmelegedés hatására ugyanis a pollenszezon hosszabbá válik, az allergiát kiváltó növények (például az itthon is óriási gondot jelentő parlagfű ) pedig hosszabb ideig virágozhatnak és tölthetik meg a levegőt pollenekkel. Bizonyos becslések szerint a 21. század második felére csaknem megduplázódhat a szénanáthás betegek száma a klímaváltozás hatására. A tünetek sok esetben már fiatalkortól jelentkeznek és élethosszig tartó odafigyelést igényel a kezelésük.
Az allergiát elősegítő civilizációs ártalmak közé sorolható a stressz is , amely egyre nagyobb arányban érinti a fejlett világban élők hétköznapjait. Számos kutatás igazolta már, hogy az állandó szorongás szerepet játszhat az allergia megjelenésében, illetve a már meglévő betegség tüneteit is fokozhatja. A megfelelési kényszer, a növekvő iskolai terhek, illetve a gazdasági bizonytalanság miatt a fiatalabb korosztályból is egyre többen küzdenek állandó szorongással.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogyan kezeljük az allergiás panaszokat?
Hogy a tüneteket enyhíteni tudjuk, az első és legfontosabb dolog kideríteni, mi okozza az allergiát. Egyszerűbb esetben csupán 1-2 allergén válthat ki tüneteket, ilyenkor ezek elkerülésével is jelentősen csökkenthetőek az általuk kiváltott kellemetlenségek. A légúti allergia tünetei enyhíthetőek szteroidos orrcseppekkel vagy szprékkel, illetve antihisztaminokat is felírhat az orvos. Vény nélkül elérhetőek ugyanakkor olyan készítmények is, amelyek csillapítják az allergiás nátha tüneteit és gyors enyhülést hozhatnak a betegek számára. Amennyiben a panaszok hosszabb ideig nem enyhülnek, mindenképpen érdemes konzultálni egy orvossal, aki a megfelelő kezelés kiválasztásában is segíthet.
