A növény a számára kedvező klímájú területeken gyorsan terjed, ami ellen azonban sokat tehetünk. Ugyanis a rendszeresen megművelt, állandó növényzettel borított terepen nem tud tartósan megtelepedni, a parlagfüvet a kultúrnövények elnyomják. Fontos, hogy a virágzást és a mag beérését, szétszóródását helyes talajműveléssel, megfelelő vetésforgó kialakításával és a parlagfű ellen leghatékonyabb technológiák alkalmazásával megakadályozzuk.
Növénytörténet
A parlagfű mintegy száz évvel ezelőtt, őshazájából, Észak-Amerikából indult "világhódító" útjára. A nemzetközi kereskedelem kibontakozásával, szennyezett gabonaszállítmányokkal hurcolták be Európába. Az Osztrák-Magyar Monarchia kikötőiből került Magyarországra is. Általánosan elterjedt gyakori gyomnövény az USA-ban és Kanada déli részén, de meghonosodott Dél-Amerikában, jelentékeny gyomnövénnyé vált Japánban, Új-Zélandon, Ausztrália keleti részén, Kínában és a Távol-Keleten is.
A legfrissebb adatok szerint a parlagfű pollenkoncentrációja Európában folyamatosan emelkedik, a gyomnövény tovább terjed a három legjobban fertőzött térségből: a Kárpát-medencéből, Franciaország délkeleti részéről és az olaszországi Pó-síkság területéről. A parlagfű káros, allergén hatása nemcsak a növény közvetlen közelében érzékelhető. A kutatók a parlagfű virágporát 5000 méter magasan, sőt a tenger felett, a parttól 160 kilométerre elhelyezett pollencsapdákból is ki tudják mutatni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
