Az orrunk nemcsak szaglásra való, hanem a belélegzett levegőt szűri, nedvesíti és melegíti is. Sőt, még a hangképzésben is van némi szerepe, ezért ha náthásak leszünk, nemcsak a hangunk változik meg, hanem kiesik az előbb említett három fontos funkció is. Márpedig a téli szezonban igencsak gyakoriak a különböző baktériumok vagy vírusok által okozott hűléses betegségek, amelyeket az esetek 80-90 százalékában úgynevezett rhino- vagy adenovírusok okoznak. Sajnos, ezekből több száz fajta képes hasonló betegségeket okozni, és egy szezonban is tucatnyi alfajuk fertőz, ezért védettséget szerezni ellenük szinte lehetetlen, egy téli idényben akár négy-öt alkalommal is lehetünk náthásak.
A nátha szinte minden esetben az orrnyálkahártya kóros mértékű jár, amit köznapi néven orrdugulásként emlegetünk. Ez nagyon kellemetlen érzés, amit csak súlyosbít az, hogy a normális esetben az orron át lélegző melléküregek (arc- és homloküreg) ilyenkor nem tud szellőzni, majd rövid idő alatt lecsökken bennük a nyomás. Ekkor érezzük úgy, mintha "az egész fejünk tele lenne takonnyal", de az érzékenyebbeknél fejfájás is jelentkezhet.
A képződött váladékot tehát el kell távolítani. Azonban orrfújás és orrfújás között is van különbség!
Ezt is tanulni kell
Nem születünk úgy, hogy ki tudnánk fújni az orrunkat. A csecsemők erre képtelenek, a kisgyermekek általában három éves koruk körül kezdik el tanulni az orrfújást, de 5-6 éves korukig nem képesek jól kifújni az orrukat. Számukra készülnek a különböző orrszívó készülékek, amelyek porszívó, megnyitott vízcsap vagy saját kis minikompresszor segítségével gyenge vákuumot állítanak elő, és a szülő hathatós - ezt az esetek többségében szó szerint kell érteni - segítségével speciális fejükbe szívják az orrüregben felgyűlt váladékot. Már a gyermekeknél is érdemes használni fiziológiás sóoldatból készülő termékeket a sűrűbb váladék fellazítására, és speciálisan nekik készülő orrcseppeket a duzzadt nyálkahártya megnyugtatására. Ezzel nyugodt perceket nyerhetünk a babáknak és magunknak is, valamint a megfázás idejét is lerövidíthetjük.
A felnőttek sem tudják jól
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sokan nem tudnak vagy éppenséggel tudnak, de nem akarnak jól orrot fújni. Egyesek szégyellik, hogy hangos "trombitálást" adjanak elő, és emiatt éppen csak megtörlik orrukat, némi szipogást mímelve hozzá. Mások az orrcseppeket használják rosszul: előbb csöppentenek belőlük, utána kifújják az orrukat. Pedig a hagyományos orrcseppek nem erre valók, ezt a célt a fiziológiás sóoldatot tartalmazó, egyéb hatóanyag nélküli orrcseppek szolgálják. Az orrnyálkahártya-nyugtató hatóanyagot (például xylometazolin ) tartalmazó orrcseppek helyes a kifújt orrba csepegtetve megnyugtatják a duzzadt, gyulladt nyálkahártyát, egy időre a váladék kiválasztását is meggátolva. Ám ezen hatásukat csak akkor érik el, ha előzőleg fizikálisan a lehető legtöbb váladékot eltávolítottuk, azaz kifújtuk orrunkból. Mondanunk sem kell, hogy erre a szipogás és törölgetés nem alkalmas. Ne legyünk tehát túlzottan szemérmesek, forduljunk el, és fújjuk ki orrunkat egy zsebkendőbe, ha szükséges.
A helyes orrfújás technikája
Hangosan vagy halkan? Egyszerre csak az egyik orrlyukat vagy mindkettőt? Tanuljunk meg helyesen orrot fújni! Ha hatásosan akarjuk eltávolítani a felgyűlt orrváladékot, akkor egyszerre csak az egyik orrjáratot fogjuk be, amíg a másikat kifújjuk. Ha nem így teszünk (pl. egyszerre szorítjuk meg mindkét orrlyukat, és így próbálunk meg fújni) a váladék nem fog kifelé igyekezni, hanem éppen ellenkezőleg, a keletkező negatív nyomás miatt a melléküregek irányába fog vándorolni, majd ott besűrűsödve további problémákat okozhat. Tehát hajtsuk előre a fejünket, hogy a gravitáció is a segítségünkre legyen, majd a zsebkendővel és ujjainkkal fogjuk be az egyik orrlyukat, a másikat pedig erőteljesen, de inkább többször "újrakezdve" fújjuk ki, amíg a lehető legalaposabban ki nem tisztítottuk belőle a váladékot. Ezután jöhet a csere, és a másik orrlyukon a sor.
Miért fújjuk ki az orrunkat?
Nem elsősorban azért, mert szipogni, harákolni éppenséggel nem tartozik az illendő viselkedési normák közé, hanem azért, mert egészségünket védi, gyógyulásunkat segíti. A rendszeres, alapos orrfújás eltávolítja az esetlegesen felgyülemlett baktériumokat a váladékkal együtt, és az orrjáratok - akár ideiglenes - felszabadításával is véd a szájon át vett, tisztítatlan levegő másodlagos betegségeket, bakteriális felülfertőződéseket okozó hatása ellen. Így a helyes orrfújással lerövidíthetjük a megfázás időtartamát is.
Használjuk okosan az orrcseppeket!
Mint már említettük, alapvetően kétféle orrcsepp létezik. Az elsőt az orrjáratokban besűrűsödött váladék lazítására, oldására használhatjuk, mivel ezek a szerek nem tartalmaznak más hatóanyagot, mint a víz és a só megfelelő arányú, azaz fiziológiás elegyét. Az ilyen orrcseppeket, -spray-ket használhatjuk rendszeresen is, főleg ha száraz levegőjű lakásban, irodában tartózkodunk huzamosabb időn keresztül, netán repülőre ülünk.
Ez is érdekelhet
Az orrcseppek másik fajtája valamilyen gyulladáscsökkentő, nyálkahártya-nyugtató hatóanyagot tartalmaz. Ezek alkalmasak arra, hogy egy náthás betegség során csökkentsék az orrnyálkahártya duzzanatát, és ezáltal elviselhetőbbé tegyék a betegséget, esetleg lerövidítsék annak idejét. Huzamosabb időn, hetekig azonban nem szabad használni őket, mivel hatóanyaguk ilyen időtartamban már károsíthatja az orr érzékeny nyálkahártyáját. Tehát az alapos orrfújást nem váltja ki semmi!
Legjobban: