Légúti allergiának nevezzük összefoglaló néven mindazokat az allergiákat, amelyek valamiképp a légúti szerveket érintik, de ide szoktuk sorolni a szemet érintő allergiákat is. A legismertebb és leggyakoribb a szénanátha, helyesebben az allergiás nátha. Magyarországon a lakosság 15%-a küzd vele, a világon mindenhol 10-30% közötti a lakosság érintettsége.
A szénanátha tünetei az orrviszketés, tüsszögés, orrváladékozás és -dugulás nehezített orrlégzéssel, melyekhez szempanaszok, viszketés, könnyezés, kötőhártya-gyulladás, ödéma, szempirosság társulhatnak.
A szénanátha és az allergének
A betegek egy részénél az allergiás nátha csak szezonálisan jelentkezik, mivel az allergén is csak bizonyos időszakonként található meg a környezetben, mint pl. a pollenek. A lakásban található allergének viszont egész évben gondot okoznak.
Évszaktól függetlenül egy fedél alatt élhetünk különböző penészgombákkal. A lakásban ezért ne legyen régi, málló, elszíneződött tapéta. A virágcserép fala, és a virágföld is kedvező élőhely az allergén spórájú penészeknek. A virágokat rendszeresen ültessük át friss földbe, és új cserepeket használjunk, vagy - ha nincs más megoldás, inkább mondjunk le róluk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A penészgomba-spórák a természetben szezonálisan fordulnak elő, elsősorban ősszel, illetve eső utáni szeles időben. A szezonális allergiákat azonban többnyire pollen okozza.
Az allergia diagnózisa
Az elsődleges cél az allergia okának kiderítése, melyre legalkalmasabb a bőrpróba. Már előtte kikérdezik azonban a beteget, illetve kisgyermeknél a szülőket, mikor szokott jelentkezni az allergia. (Sokan megfigyelik, hogy nyárfa pelyhének megjelenésekor kezd tüsszögni az allergiás. Nos, ekkor biztosan lehet tudni, hogy az ekkor virágzó pázsitfüvekre allergiás a beteg, mivel a nyárfa pelyhe nem lélegezhető be, és nem is jellemző allergén.)
A bőrpróbáról azonban tudni kell, hogy három évesnél fiatalabb gyermekeknél hamis negatív reakciót adhat, ezért a pontos diagnózis csak vérvétel utáni, allergénspecifikus IgE-vizsgálattal állítható fel, amely költséges, de mindenki számára elérhető vizsgálat.
Kezelés
Első teendő az allergének kerülése. A tollallergia könnyebben kiküszöbölhető, de a pollenek elől elmenekülni már nem olyan könnyű. A kezelésnek alapvetően két formája és célja van, az egyik a tünetek kialakulásának megelőzése, a másik a már kialakult tünetek kezelése.
A légúti allergiáknál többnyire valamely nyálkahártya idült - több hónapig, de legalább több hétig tartó - gyulladásáról van szó, ezért a kezelés során gyulladáscsökkentőket alkalmaznak.
A tüneti kezelésnél a különböző orrcseppek és spray-k nagyon jók. Lehetőleg korán, még az allergén szezonja előtt el kell kezdeni adagolni a szemtünetek kialakulásának megelőzésére kifejlesztett gyógyszereket. A korszerű készítményekkel a szénanáthás orr- és szemtünetek 2-3 perc alatt megszüntethetők.
Az allergén ismeretében a megelőző kezelés egyik nagyon hatékony formája az allergia mérséklésére irányuló, ún. hiposzenzibilizáció, amelyről érdemes tudni, hogy gyermekeknél sokkal hatékonyabb, mint később, felnőtt korban. Ha alkalmazása mellett döntenek, akkor a beazonosítottak közül ki kell választani azt a 2-3 allergént, amelyek a legagresszívabbak, és amelyeket a legnehezebb elkerülni. Ezekkel érdemes kezdeni a kezelést, a többi allergént csak később lehet sorra venni. Egyszerre ugyanis 3 allergénnél többre nem érdemes hiposzenzibilizálni. A fapolleneknél például sokkal nehezebb elkerülni a füvek pollenjeit.
Formáját tekintve a leghatékonyabb az injekciós hiposzenzibilizáció, de van tablettás és orrcseppes változata is, amelyeket gyermekeknél célszerű lehet alkalmazni.
A kezeletlen szénanátha gyakran asztmává alakulhat, de a kisgyermekek ismételten előforduló, lázmentes légúti megbetegedéseinek a hátterében is állhat valamilyen allergiás reakció, főként, ha még három éves kora után is visszatér. A legkisebbek asztmájának hátterében az esetek 90%-ában szintén valamilyen allergiás ok keresendő.
