Torokgyulladás esetén sokféle kórokozó okozhatja a garat nyálkahártyájának gyulladását, mindazonáltal zömében vírus áll a háttérben, amit nem szabad antibiotikummal kezelni, a vírusos eredetű torokgyulladások egyébként is pár napon belül többnyire maguktól, különösebb kezelés nélkül is gyógyulásnak indulnak, mindössze a láz-, és fájdalomcsillapítás, a gyulladáscsökkentés és folyadékpótlás a feladat.
A mézzel ízesített (nem forró) gyógyteák fogyasztásával a tünetek kiválóan csillapíthatók. Leginkább a kellemes ízű, gyulladáscsökkentő kamilla, a slejmoldó és nyugtató hatású hársfa , a köhögés- és fájdalomcsillapító kakukkfű , valamint a kórokozók nagy ellensége, a zsályatea javasolt, de a hagyma külső, vörös leveleiből készült hagymatea a népgyógyászat szerint szintén jól bevált recept. Mindazonáltal, fontos tudni, hogy a tejtermékek, a dió és a banán nyákképző hatásúak, ezért az ilyen gyulladásos megbetegedések esetén érdemes ezeket kerülni!
Veszélyes szövődménye lehet a mandulagyulladásnak
Ha mandulagyulladásról beszélünk, általában a torokmandulák gyulladását értjük alatta, ezt pedig legtöbbször a Streptococcus baktérium okozza. Jellemző tünete a torokfájáson túl a láz, fejfájás, rossz közérzet, étvágytalanság, társuló fülfájdalom. Bakteriális eredetű fertőzés esetén fontos az antibiotikum alkalmazása az esetleges szövődmények elkerülése érdekében, hiszen szív-, vese- és ízületi gyulladást hozhat maga után egy ilyen betegség. A tüneteket pedig láz- és fájdalomcsillapítókkal, gyulladáscsökkentőkkel, kellő folyadékbevitellel és ágynyugalommal enyhíthetjük. Tüszős mandulagyulladás még az antibiotikum mellett is 5-7 napig tartó lázat okozhat. Mindazonáltal, a Streptoccous okozta torokgyulladás egyes tünetei más betegségeknél is előfordulnak, ezért mindenképpen orvosi diagnózisra van szükség ahhoz, hogy a gyógyulási esélyek javuljanak. Műtét akkor szükséges, ha a gyulladás évente legalább egyszer előfordul, és magas lázzal jár.
Bár a szervezetünk a behatoló mikroorganizmusok ellen mindig felveszi a harcot, de ez nem mindig jelenti azt, hogy teljes mértékben sikerül is felszámolnia a fertőzéseket, ilyenkor a folyamat betokozódik. A leggyakrabban a mandulákban, fogakban, arcüregekben, epehólyagban, húgy-ivarszervekben létrejövő gócok gyulladásos szövetében pedig a kórokozók továbbra is megbújnak és az immunrendszer gyengülésével azonnal támadnak. Ez pedig számos betegséget - például tartós fáradtságot, sokízületi gyulladást, pikkelysömört , krónikus vastagbél-gyulladást, allergiás betegségeket, de akár hajhullást is okozhat. Ilyen esetekben a mandulaeltávolító műtét különösen indokolt lehet.
Amennyiben a gyulladások nagy gyakorisággal követik egymást, krónikus mandulagyulladás alakul ki. Míg az akut esetben a mandulák hirtelen gyulladnak be, addig idült gyulladás esetén a mandulák fokozatosan lesznek egyre duzzadtabbak, ami kezdetben jóval kevesebb tünettel jár, később azonban megjelenik a bűzös lehelet, lepedékes nyelv és a torok nyákos váladékozása. Akut mandulagyulladás esetén, ha a gyulladás során a genny felgyülemlik a torokban, a mandulák környékén tályog alakulhat ki, ilyenkor a fülbe sugárzó, gyorsan fokozódó nyelési fájdalom jelentkezik. Mindkét esetben a mandulák eltávolítása hozhat tartós javulást. Akárcsak az orrmandula jelentős megnagyobbodása esetén is, mert az akadályozza a légzést.
Fertőző mononukleózis (csókbetegség) is okozhat torokfájást, lázat, és előidézheti a mandulák megnagyobbodását, ám ilyenkor a nyaki nyirokcsomók is beduzzadnak. A mononukleózis vérvizsgálat alapján diagnosztizálható, kezelésére azonban nincs egyedi gyógymód, a felépülés sokáig elhúzódhat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Az égő, kaparó, szúró érzést okozó torok- és mandulagyulladás hátterében sokféle ok állhat, heveny gyulladást okozhat hő- vagy vegyi károsodás is, például forrázás vagy felmaródás, a gyógyulási esélyek és a felépülési idő az orvosi diagnózistól és kezeléstől függnek.
