Előzzük meg!
Egyre több allergiás beteget regisztrálnak, és miután az allergiás betegek egy részét asztma is fenyegeti, nem véletlen, hogy az asztmások száma is nő. Légzési nehézségek esetében sokszor csak alapos kivizsgálással lehet eldönteni, hogy mi a probléma gyökere. A két betegség összefüggéseit megismerve az is világossá válik, hogy a megelőzés soha sem késő. Mindig lehet és kell tenni a tünetek súlyosbodása ellen.
Allergiás menetelés, végül asztma?
Megfigyelhető, hogy azok, akik valamilyen allergiában már szenvednek, idővel egyre több mindenre lesznek érzékenyek, az allergia idővel tehát - azt mondjuk - generalizálódik.
Az egymás után jelentkező allergiák sorában - ha mindjárt a kisgyermekeknél kezdjük - az első rendszerint valamilyen bőrallergia. Ezt követően jelentkeznek a légúti allergiák, az asztma, amely típusos esetben csak 3 éves kor után jelentkezik, de nem kizárt csecsemőkorban sem.
Az ún. allergiás menetelés következő állomása a szénanátha vagy helyesen allergiás nátha. A legsúlyosabb a generalizált allergia, amikor az anafilaxiás sokk életveszélyes állapotot is okozhat. Az egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó ok valamilyen táplálék.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A felnőttek esetében sokszor a szénanátha jelentkezik előbb, és az adatok szerint az esetek 20-40 százalékában a kezeletlen légúti allergia menthetetlenül asztmává alakul. A betegségek és tünetek kapcsolatát tehát a számok is bizonyítják.
Az asztmás gyermekeknél 90%-ban valamilyen kimutatható allergia áll a betegség hátterében. A veszélyeztetetteknél a hajlam kezdettől fogva megvan, és életük végéig elkíséri őket. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy adunk-e esélyt az allergia, annak különböző megjelenési formái, és később az asztma kialakulásának is.
Lehet elég korán kezdeni
A megelőzésnek manapság tulajdonképpen már az ember megszületése előtt el kell kezdődnie. Az ún. primer prevencióra a veszélyeztetett családokban van a legnagyobb szükség, ahol az egyik vagy mindkét szülő allergiás, az egyik szülő és egy egyenes ági rokon szenved allergiában, vagy az újszülöttnek egyik testvére allergiás. Csak olyan rendszabályok bevezetése célszerű, amelyek senkinek sem károsak, és mindenkinek hasznosak.
A terhesség alatt az anya ne dohányozzék, és kerülje a passzív dohányzást is. Születés után a legfontosabb a teljesen dohányfüst nélküli környezet és az anyatejes táplálás legalább féléves korig, mert így nem kerül a baba emésztőrendszerébe testidegen fehérje. A lakást úgy kell előkészíteni, hogy ne legyenek benne allergének. Nem szabad otthon állatot tartani, gyakran kell porszívózni, ne legyen a lakásban penészgomba.
Megelőzés lépésről lépésre
Az allergiás menetelés egyes további lépéseinek megelőzése is nagyon fontos. Az ekcémás kisgyermekek felénél a későbbiekben sajnos asztma alakulhat ki, ami azonban megfelelő gyógyszer adagolásával megelőzhető, ráadásul az ekcéma tüneteit, elsősorban a viszketést is enyhíti, ezért a megfelelő megelőző gyógyszer alkalmazásáról gyermekorvosnál, -allergológusnál kell érdeklődni.
A táplálékallergia is összefügghet légúti allergiákkal, asztmával. Nemcsak egyes allergenitásukról híres ételek (eper, málna, mogyoró, tej, tojás), hanem a különböző tartósítószerek, színezékek és állományjavítók is jócskán lehetnek allergének, akár nyomokban is, amekkora mennyiségeket nem is kötelező feltüntetni az egyes élelmiszerek csomagolásán. Ezért lehetőleg otthon készített, tartósítószer-mentes és színezetlen ételeket fogyasszunk.
Bármit is mondanak a tévéreklámok, a gyerekek túlzottan steril körülmények között tartása, és a különböző antibakteriális szappanok és fürdők folyamatos alkalmazása nem indokolt. Egyrészt, mert az immunrendszer egészséges fejlődéséhez szükség van kisebb-nagyobb fertőzésekre, a bélflóra kialakulásához pedig hasznos mikroorganizmusokra, másrészt, mert a különféle, gyakran használt tusfürdők kiszárítják a bőrt, és fölöslegesen eltávolítják védőrétegét.
Mondanunk sem kell, hogy a felnőtteknek ugyancsak kevesebbet árt némi természetes piszok, mint az a vegyszerdömping, amivel a patyolattisztaság és a divatos illatozás kedvéért kell megküzdenie a mai ember bőrének.
Természetesen nem csupán a bőrápolásra és tisztálkodásra gondolunk, hanem a környezetünkben, főként a lakásban előforduló különböző vegyszerekre is. A tisztaság fontos, de az ápoltsághoz és rendhez nem kell túlzásokba esnünk.
Még a leghétköznapibb mosóporokkal sem árt vigyázni. Különösen az enzimes (Bacilus subtilusból készült) mosóporok apró porszemcséinek belégzése okozhat allergiás eredetű nehézlégzést. A ruhában maradó mosószer-maradék a bőr tartós irritációját, csalánkiütést, ekcémát okozhat, az öblítőkről nem is beszélve.
Fontos!
Az allergének kiiktatásával és megfelelő kezeléssel az allergiák általában karban tarthatók, rosszabbodásuk, és főként a legsúlyosabb következmény, az asztma kialakulása megelőzhető.
