Egyre több allergiás
Az allergia túlzott mértékű védekező reakció ártalmatlan anyagokra. Az oltások, a túl tiszta környezet miatt az immunrendszer nem kap elég feladatot? "Unalmában" az élelmiszerekben vagy a környezetünkben fellelhető fehérjékkel gyakorlatozik - vélik. Valószínűleg ennél azért több oka van az immunrendszer túlműködésének.
Az allergén polleneknél kimutatták: sokszor nem maguk a pollenfehérjék, hanem a pollenekre rakódó különböző szennyező anyagok által kiváltott biokémiai reakciók hoznak létre allergéneket. Tehát az ok a környezetszennyezés, különböző vegyi anyagok, amikkel szervezetünk eddig nem vagy csak kis mennyiségben találkozott: mosó-, tartósítószerek, gyógyszerösszetevők.
A globális felmelegedés és a szén-dioxid-koncentráció növekedése is közrejátszhat: több lett a virágpor, és nagy mennyiségben másként hat a szervezetre. Még talányosabb, ha a napfényre mutatkoznak allergiás tünetek. Genetikai okai is vannak az allergiára való hajlamnak, de kizárt, hogy egy gén olyan gyorsan adódik át, amilyen sebességgel az allergiások száma nő. Régen egy kézlegyintéssel elintézték a szénanáthát, a múlt század elején például az emberek alig egy százalékának gyűlt meg vele a baja, ma 11-12 százalék körüli az előfordulása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ma többek gondja, könnyebben beazonosítható, és több segítség reményében jobban oda is figyelünk rá. Tehát nem csupán több lesz az allergiás, ma többre derül fény, több érintettet tartunk nyilván.
Ma a fejlett országokban lakó minden ötödik ember allergiás. Egy évszázad alatt mintegy tízszeresére nőtt a betegszám, az emelkedés főleg a 80-90-es években ugrott meg. Az Egyesült Államokban a nyilvántartott betegek száma közel ötszöröse a 30 évvel ezelőttinek. A tendencia jól látszik a gyermekek példáján is: a fejlett országokban minden harmadik gyermek allergiás valamire. Hogy mire, az igen változó, ahogy az allergia megnyilvánulása is.
Allergének mindenhol
Nem csak az allergiás betegek száma növekszik, egyre több anyagról derül ki, hogy allergén, az immunrendszer számára antigén lehet. Virágpor, házipor (poratkaürülék), penészgomba-spórák, állatszőr, latex kerülhetnek a bőrrel érintkezésbe, vagy lélegezzük be őket. A belélegzett anyagok által okozott (inhalatív) allergiák leginkább a légutakat betegítik meg, ezek a leggyakoribbak.
Világszerte az emberek 10-15 százalékát érintik. A táplálékkal bekerülő anyagok (nutritív allergének) emésztőszervi és bőrtüneteket okoznak. Az úgynevezett behatolási kapu alapján is osztályozhatjuk az allergiákat, vagy aszerint, milyen szerveket betegít meg. A táplálékallergiák rendszerint gyomor- és bélpanaszokat, bőrtüneteket, olykor asztmás légúti panaszokat is okozhatnak az egész testre kiható reakciók folytán.
Az önálló immunszervként is emlegetett bőr allergiái között igen gyakori a piros viszkető göbökkel járó főként gyermekkor csalánkiütés (urticaria), vagy az ekcéma, magyarul sömör. A kontaktallergiák esetében az allergének (króm, nikkel, kozmetikai ipar vegyületei) közvetlenül a bőrrel érintkezve váltanak ki allergiás reakciót. Némileg kevésbé gyakori a rovarméregre, méh- és darázscsípésre adott reakció, valamint a gyógyszerallergia, és még nem szóltunk a szemallergiákról.
A leghódítóbbak
A három leggyakoribb allergiával kapcsolatos betegség világszerte az asztma, a rhinitis és a különböző ételallergiák. Az asztma különösen a gyermekeket sújtja, és gyakran már ötéves kor előtt jelentkezik. Évente 10 százalékkal lesz több asztmás gyermek, inkább fiúk. A felnőttek 6 százaléka asztmás, köztük már több a nő. A szénanátha (allergiás rhinitis) előfordulási aránya a lakosságban 10-15 százalék, az érintettek kisebb részénél ölt súlyos formát.
Az ételallergia gyakorisága pontosan nem ismert. A jelenleg legmegbízhatóbb tanulmányok szerint a felnőtt lakosság 3-4 százaléknak lehet ételallergiája, gyermekeknél ennek duplája, hazánkban becslések szerint az összlakosság 1-2 százaléka küszködik vele. A gyermekkor ételallergiákat a betegek 90 százaléka "kinövi".
A légúti allergiákat nemzetközi szinten a háziporatka ürülékre és az állatszőrök elleni allergiák követik. Az összes allergiás 10-10 százalékánál okoznak gondot. A kontaktallergiák is "népszerűek", az allergiások hét százalékát érintik. Az összes allergiás megbetegedés között mintegy 3 százalék körüli a rovarcsípés miatti allergiák előfordulása, és 4-5 százalékban okoz gondot az egyik legutóbb felfedezett allergén, a latex. Különösen azoknak nehezíti az életét, akik munkájuk során nap mint nap találkoznak vele, például gumikesztyű formájában.
Itt-ott valamiért gyakoribb
A nők hajlamosabbak az allergiára, noha nem minden típusúra egyformán. Csaknem kétszer annyi bőrallergiás nő van, mint férfi, ami talán az életmódból, a háztartási munkákból fakad. A rovarcsípésnél nincs ekkora különbség. Az egykor kettészakadt Németország keleti és nyugati fele között kimutatható volt a különbség.
Nyugaton mintegy 10 százalékkal volt több allergiás, valószínűleg az ipari tevékenység hatására, a különbség az egyesülést követően immár csekélyre apadt. Egy német vizsgálat kimutatta, hogy az iskolázottabb családokban gyakoribb az allergia, igaz, itt inkább az enyhébb formák jellemzők.
A szegényebbeknél ritkább, de súlyosabb lefolyásúak az allergiák. A módosabb háztartásokban, a barátságosan bútorozott, különböző textíliákkal, korszerű szigetelésekkel ellátott, agyontakarított lakásokban több lehet az allergén vegyi anyag, de a penészgomba-spórák is jobban megtelepedhetnek.
Az allergia egyaránt kialakulhat gyermek és felnőttkorban, de a gyermekkori hatások markánsabban befolyásolják az immunrendszer működését, mint a felnőttkoriak. A szoptatás hiánya és a passzív dohányzás jelentősen növeli az allergiás hajlamot.
