Az allergiás asztma az asztma leggyakoribb típusa, az Amerikai Allergia és Asztma Alapítvány szerint az asztmások mintegy 60 százalékát érinti. Lényege, hogy az allergén belélegzése is provokálja az érintetteknél az asztmás tüneteket. A SELF szakértők segítségével tisztázott néhány tévhitet a betegséggel kapcsolatban.
Tévhit: Az allergiás asztma azt jelenti, hogy valakinek allergiája és asztmája is van.
Ez tulajdonképpen így van, a két betegség közötti kapcsolat viszont nem egyszerű. „Ha allergiások vagyunk, akkor a szervezetünk allergiás választ ad a különböző dolgokban – pollenek, poratka, állatszőr – lévő fehérjékre. Ez a válasz feltüzeli az immunrendszert, és gyulladást okoz a szervezetben, ami a klasszikus allergiás tünetek kialakulásához vezet. Allergiás asztma esetén azonban ez az immunválasz asztmás tüneteket okoz. Így például, ha pollenallergiások vagyunk, akkor ahelyett, hogy csak orrdugulást, szemviszketést, tüsszögést tapasztalnánk, asztmás panaszaink is lesznek, például zihálás, tartós köhögés, mellkasi szorítás és légszomj” – magyarázza dr. Sharon Chinthrajah tüdőgyógyász, allergológus.
Tévhit: Van olyan specifikus vizsgálat, amellyel diagnosztizálható az allergiás asztma.
Az allergiás asztma diagnózisának felállítása nem könnyű: jellemzően többféle vizsgálat szükséges hozzá, egyebek mellett allergiavizsgálat (Prick-teszt, vérvizsgálat) is. Dr. Tiffany Biason allergológus, immunológus ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az allergiavizsgálat nem mindig pontos és megbízható. „Kiderülhet például, hogy allergiások vagyunk a kutyaszőrre, pedig van kutyánk, és soha nem tapasztaltunk zavaró tüneteket. Ennek az lehet az oka, hogy az immunrendszerünk egy része toleránssá vált az allergén irányában, ellensúlyozva ezáltal az ’allergiás’ részt.”
Az allergiavizsgálat tehát önmagában nem elég, fontosak más vizsgálatok eredményei, valamint a fennálló tünetek is. Emellett a diagnosztizálás során figyelembe veszik az egyéb allergiákat, például ételallergiákat vagy az ekcémát.
Tévhit: Az allergiás asztmával csak évente egyszer kell foglalkozni.
„Ha az allergiás asztmánk szezonális, azt gondolhatjuk, hogy csak az év egy bizonyos részében kell aggódnunk miatta. Ne feledjük azonban, hogy az asztma krónikus betegség. Jövőre valószínűleg ugyanúgy meg kell küzdenünk a problémával, ráadásul fennáll a veszélye, hogy a betegség továbbfejlődik, és amikor legközelebb ki leszünk téve a triggereknek, sokkal rosszabb tünetekkel kell szembenéznünk” – így dr. Sharon Chinthrajah.
A szakember arról is beszélt, hogy úgy látják, a pollenszezon minden évben egyre rosszabb. „Az éghajlatváltozás miatt az évszakok egyre hosszabbak, és a tapasztalatok szerint ugyanabban az időszakban több pollen szóródik szét.” Mint az egy, a PNAS című folyóiratban 2021-ben megjelent tanulmányból kiderült, a pollenszórási minták e változásai az allergiás asztma súlyosbodásához vezethetnek.
Egyébként nemcsak a pollenallergia, hanem minden allergia változhat és súlyosbodhat idővel, és ezzel együtt az asztmás tünetek is fokozódhatnak. Ezért lényeges, hogy ha allergiás asztmánk van, rendszeresen járjunk kontrollra, szedjük az orvos által felírt gyógyszert, illetve tartsuk be a szakember utasításait.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tévhit: Nem olyan súlyos betegség.
Az allergiás asztma súlyossága igen széles skálán mozoghat: vannak, akiknek nagyon kevés gondot okoz, másoknál viszont komoly, életveszélyes tapasztalatokkal járhat. „Egyesek az allergiás asztma miatt fogékonyabbak a vírusfertőzésekre (például a tüdőgyulladásra), sőt, az asztma súlyos rohamokat okozhat, amelyek akár halálosak is lehetnek” – emelte ki dr. Chinthrajah, hozzátéve: bár az asztma jellemzően nem jár krónikus, visszafordíthatatlan tüdőkárosodással és hegesedéssel, mint a krónikus obstruktív tüdőbetegség ( COPD ), a kezeletlen asztma káros lehet a tüdőre.
Tévhit: Csak meg kell tanulni együtt élni vele.
Az allergiás asztma nem gyógyítható, de ez nem jelenti azt, hogy orvoshoz sem kell fordulni vele. Többféle terápiás lehetőség is elérhető, amelyek segítségével könnyebbek lehetnek a mindennapok. Az allergia kezelése leggyakrabban antihisztaminokkal, illetve a nyálkahártyát összehúzó szteroidos orrcseppekkel vagy spray-kkel történik, de szóba jöhet az allergénspecifikus immunterápia is. Asztmánál kis dózisú, szteroidtartalmú spray-ket, inhalációs gyógyszereket szoktak használni. Roham esetén ugyanakkor a szteroidos inhalátor már nem elegendő, olyankor szükség van hörgőtágítóra is.
Ha súlyos allergiás asztma áll fent, bizonyos esetekben megpróbálkoznak a biológiai terápiával. Ezeket a gyógyszereket injekció vagy infúzió formájában adják be, és az immunrendszer allergiát okozó részét célozzák meg velük.
