Köhögés, nehézlégzés és mellkasi szorító érzés is jelezheti, ha valakinél az asztma vagy az allergia tünetei rosszabbodnak. Ilyen esetben felmerül, hogy az egyik meglévő betegség mellett kialakult a másik is. Az allergiás asztma tüneteiről és kezeléséről dr. Tárnok Ildikó allergológus, tüdőgyógyász, a Budai Allergiaközpont orvosa foglalta össze a tudnivalókat.
Újabb allergia megjelenése
Előfordul, hogy valaki régen diagnosztizált asztmás vagy allergiás beteg, és a kezelés ellenére, vagy a korábbi panaszmentesség ellenére, új tünetek jelentkeznek. Ennek több oka is lehet. Légúti allergia esetén például az évek alatt nem ritka az újabb allergiák megjelenése. A korábban csak parlagfű-allergiás beteg például már májusban allergiás szimptómáktól szenved. Ekkor nagy valószínűséggel pázsitfűfélékre is allergiássá vált, ezt allergia vizsgálattal tudjuk diagnosztizálni.
Erősödő tünetek
Az is elképzelhető, hogy a korábban jól beállított kezelésen kell módosítani, ez allergiás és asztmás betegek esetében sem ritka. Allergia esetén egy erősebb pollenszezon, vagy asztmásoknál egy stresszesebb élethelyzet vagy légúti betegség esetén is indokolt lehet a gyógyszerelésen változtatni. Ha az asztmás beteg sportolni kezd, szintén szükség lehet a kezelés módosítására, hogy a fizikai terhelésre esetleg fellépő panaszfokozódást megelőzzük.
Ha nem az alapbetegség súlyosbodása miatt kell változtatni
Allergia vagy asztma esetén nemcsak a meglévő, diagnosztizált betegség miatt lehet szükség a kezelésen változtatni. Az erősödő, vagy újonnan kialakult tünetek hátterében a két betegség társulása, allergiás asztma megjelenése is állhat. A légúti allergiás betegnél is jelentkezhetnek asztmás tünetek, és az asztmás betegnél is megjelenhetnek allergiás tünetek.
Szokatlan panaszok
Ha asztmás betegként tüsszögés, orrdugulás, szem- és orrviszketés, orrfolyás jelentkezik, valószínűleg allergiája is kialakult. Ha allergiásak vagyunk és újabban egyre gyakrabban tapasztalunk köhögést, nehézlégzést , mellkasi szorító érzést, fulladás érzést és kilégzésnél sípoló légzést, ezek a tünetek társuló asztmára utalhatnak.
Ha asztmás betegként gyakrabban fulladunk a megszokottnál, ne gondoljuk rögtön azt, hogy gyógyszert kell váltanunk, mert nem hat megfelelően. Vannak olyan szokások, amiken változtatni kell a helyzet javítása érdekében.
Így lehet kivizsgálni az allergiás asztmát
Ha panaszaink alapján felmerül az asztma gyanúja, az orvos légzésfunkciós vizsgálatot fog végeztetni, ez szükséges az asztma diagnózisához. Allergiás panaszok esetén allergia tesztre kerül sor, ami segít kideríteni, hogy melyik légúti allergén miatt jelentkezhetnek a tüneteink. A jelenlegi időszakban a lakáson belüli allergének - penészgomba, poratka és háziállatok - okozhatnak panaszokat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A két betegséget együtt kell kezelni
Az allergiás asztma nem gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel karbantartható betegség, az érintetteknél hatékony terápiával tünetmentességet lehet elérni. Allergiás asztma esetén az asztma elleni gyógyszerek mellett a légúti allergia elleni készítményeket is szedni kell. Az asztmagyógyszerekből több típus is létezik: a légutak gyulladására célzottan ható készítmények, ill. rövid és hosszú hatású hörgőtágítók. A légúti allergia tünetei ellen az orvos javasolhat tüneti szereket - például antihisztamin tabletta vagy szteroid orrspray - vagy allergén immunterápiás kezelést is.
