Tüdőödéma – vagy más néven tüdővizenyő – a leggyakrabban szívelégtelen betegeknél, a bal szívfél gyenge működése miatt alakul ki, így panaszok esetén mindenképpen szükséges kardiológiai kivizsgálás. A tüdővizenyő ugyanakkor lehet tüdőgyulladás szövődménye, illetve felléphet mérgező gőzök, gázok belélegzésének következtében is. Kiválthatja továbbá baleseti sérülés, a tüdő nyirokelvezető-rendszerének károsodása, de tüdőembólia vagy súlyos félrenyelés kapcsán is kialakulhat – ismertette dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa.
Ezek a jellegzetes tünetek
Sokan felriadnak éjszaka az ijesztő, egyre fokozódó nehézlégzésre. Fekvő testhelyzetben a tünetek rosszabbodnak, ezért a betegek ilyenkor felülnek, aminek hatására hamar csillapodni kezd a fulladásos roham. A nehézlégzés mellé gyakran társul köhögés és köpetürítés is. A jellegzetes panaszok alapján a tüdőgyógyász már az első vizsgálatkor felismeri a tüdővizenyő jeleit a betegnél.
A tüdővizenyő tünetei különbözhetnek attól függően, hogy akut vagy krónikus betegségről van-e szó. A krónikus formánál kezdetben csak fokozott fizikai terhelésre (később már nyugalomban is) jelentkezik a nehézlégzés és köhögés. A fokozatosan kialakuló oxigénhiány miatt pedig sápadtság és fáradékonyság is felléphet.
Az akut formára a hirtelen fellépő nehézlégzés jellemző. A beteg kapkodja a levegőt, verejtékezik, szája belilul, a tüdő léghólyagocskákba jutó folyadék miatt pedig hamar súlyos légzési elégtelenség alakulhat ki – ez esetben sürgős kórházi ellátásra van szükség.
Mikor forduljunk orvoshoz?
A fokozódó nehézlégzés mindig intő jel: arra utal, hogy valami nincs rendben a szervezetben. Éppen ezért ne vegyük félvállról, ha egyre nehezebben megy a lépcsőzés, vagy már egy kis sétától is kifulladunk. Ezek a tünetek gyakran a tüdőfunkció romlását jelzik, így mindenképp kivizsgálás indokolt, hiszen a tüdővizenyő mellett akár egyéb krónikus tüdőbetegségeket – COPD, asztma – is jelezhet – figyelmeztetett a szakember.