Az értekezés alapján a súlyos asztmával élők öt grammal több zsírt és ugyanennyivel kevesebb rostot vittek be a szervezetükbe naponta, mint az egészséges, asztma nélküli résztvevők. Az adatokból az is kiderül, hogy a napi zsírfogyasztás növekedése tíz grammonként 48 százalékkal növeli a súlyos asztma kockázatát, még az összes bevitt kalóriamennyiség figyelembe vétele mellett is.
"Az asztmások hasznára válhat az egészségesebb étrend, a zsírmennyiség csökkentésével és a rostok arányának növelésével" - mondta Bronwyn Berthon, az ausztrál Newcastle Egyetem biokémikusa, aki egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy jelen eredmények nem ok-okozati összefüggést állapítottak meg az étrend és az asztma előfordulása között. Állatkísérleteknél azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a magasabb rostbevitel a betegek hasznára vált. A hatásmechanizmus egyelőre nem ismert, de Berthon elmondása szerint próbálják megfejteni a háttérfolyamatokat. A súlyos asztma életveszélyes rohamokkal járhat.
A friss tanulmány elkészítéséhez 137 asztmás és 65 egészséges embert vizsgáltak meg, akiknek kérdőívet kellett kitölteniük az étrendjükre vonatkozóan, valamint vért is vettek tőlük. A magasabb zsírfogyasztás növelte a légúti gyulladás kockázatát, ami összefügg az asztma tüneteivel. "A zsír gyulladásnövelő hatása csökkentheti a hörgőtágító gyógyszer hatékonyságát" - nyilatkozta Berthon. "Az alacsonyabb rostbevitel azonban gyengébb tüdőfunkcióval járt együtt, így növelve a légúti gyulladás veszélyét" - tette hozzá a szakértő, aki szerint a táplálékok mennyisége és minősége egyaránt lényeges.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eredmények a című szakfolyóiratban jelentek meg.
