A kisújszállási származású, ma a Pennsylvaniai Egyetemen (UPENN) dolgozó szakember az index.hu-nak nyilatkozva elmondta, a napjainkban világszerte ünnepelt technológia kidolgozása során akadtak nehezebb időszakok. Így például 2011 és 2014 semmilyen pozitív eredményt nem tudtak felmutatni, egyetlen publikációt sem adtak ki. "Nem tudtunk egyetlen olyan, RNS-csomagolásra alkalmas anyagot sem azonosítani, amivel tovább tudtunk volna haladni. Vagy toxikus lett az anyag, vagy nem működött, vagy a kettő együtt. Annyi volt a pozitívum, hogy legalább azt tudtuk, hogy milyen problémát kell orvosolnunk. Ám végig hittünk benne, hogy egyszer eljön az áttörés" - árulta el az interjúban Pardi.
Kifejtette, a kutatások során három problémát kellett megoldaniuk. Egyrészt fontos volt, hogy az RNS-alapú szer ne váltson ki erős gyulladást a szervezetben. Másrészt meg kellett találni annak a módját, hogy a DNS-nél jóval instabilabb RNS-t stabilizálni tudják, illetve olyan hordozómolekulát találjanak, amelybe becsomagolva az RNS nem bomlik majd le túl gyorsan a szervezetben. Pardi kutatólaboratóriuma mutatta ki 2014-ben, hogy lipid-nanopartikulumokba csomagolva az RNS néhány napig fennmarad az élő szervezetben, ezáltal képes kifejteni a remélt terápiás hatást. Az erről szóló tanulmányt 2015-ben jelentették meg. A mikrobiológus szerint már csak ezért sem igaz, hogy a technológiát septében, kapkodva alkották volna meg, hiszen már évek óta ismertek a tudományos eredmények. Mindössze arról van szó, hogy a koronavírus-pandémia berobbanásával most került a figyelem középpontjába.
Hatóságilag engedélyezett készítményekben - a Moderna és a Pfizer/BioNTech oltóanyagában - ugyanis a tavalyi évben használták fel először. Pardi elmondta, örülnek ennek a fejleménynek, de közben folytatják a munkát, hogy még tovább lehessen enyhíteni az oltással esetenként együtt járó mellékhatásokat, mint a fejfájás vagy a láz. A szakember kifejtette, egyelőre csak megbecsülni lehet, de az mRNS-alapú vakcinák nyújtotta védettség talán három évig is kitarthat a szervezetben a COVID-19 ellen. Az eddigi kísérleti vizsgálatokból mindenesetre úgy tűnik, a védelem legalább hat hónapig megmarad.
Kitért rá, fontos kérdés lesz a jövőben, hogy nem csökken-e a vakcinák hatékonysága az újabb és újabb vírusmutációk megjelenésével. Mindazonáltal Pardi szerint "egyelőre rendben vagyunk", és még akkor sem történik nagy baj, ha egy új mutáns esetében a mostani 95 százalékos hatékonyság 70 százalékra csökken, mivel az még mindig messze meghaladná például az influenzavakcinák 10-50 százalékos hatékonyságát.
Ahogy újabb védőoltásokkal bővül a hazai vakcinapiac, úgy merül fel egyre több kérdés ezekkel kapcsolatban. Honnan tudjuk, hogy melyik védőoltást fogjuk kapni? A téma kapcsán írt cikkünket ide kattintva olvashatja el teljes egészében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
