A negyvenes éveiben járó férfi először tavaly áprilisban került kórházba légzési nehézségekkel, illetve a gátolt légáramlás okozta sípoló légzéssel - írta meg a Sky News . A beteg 2-es típusú diabétesszel, pajzsmirigy-alulműködéssel és elhízással is küzd, márpedig ezek egyaránt a súlyos lefolyású COVID-19 rizikófaktorai . Állapota súlyosra fordult, légzési elégtelenség miatt lélegeztetőgépre tették, illetve gyógyszeresen kezelték. Több szövődmény is kialakult nála, összesen pedig két hónapot töltött a kórházban, mielőtt stabilizálódott volna az állapota, és elkezdődhetett volna a rehabilitációja.
Augusztusban aztán - négy korábbi negatív eredményt követően - másodjára is pozitív lett a koronavírustesztje. Ekkor először egy napig tartották csupán bent a kórházban, majd két héttel később újabb egy hétre be kellett feküdnie, mielőtt gyógyultan hazaengedték volna, habár tünetei ezúttal már nem voltak igazán súlyosak. Saját bevallása szerint a férfi ritkán érintkezett más emberekkel. Többnyire csak rokonaival és közvetlen családtagjaival találkozott, akik közül senkinél sem jelentkeztek COVID-19-re utaló panaszok .
Az esetről a Yale Egyetem orvosi karának kutatói számoltak be a BMJ Case Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Rámutattak ugyanakkor, hogy nem tisztázott, hogy valóban újrafertőződés történt-e, vagy egy időben elnyúló, lappangó fertőzés fellángolásáról van esetleg szó. Ha azonban újrafertőződés is történt, a második alkalommal jóval enyhébb formában jelentkező tünetek az első fertőzés nyomán kialakult immunitás jelei lehetnek, ami összességében mégiscsak biztató lehetőség.
Danny Altmann, az Imperial College London immunológusa viszont úgy fogalmazott az eset kapcsán a Sky News-nak, hogy bár kevés feljegyzés született eddig bizonyított újrafertőződésekről, ugyanakkor a jelenség gyakoribb lehet, mint gondolnánk. Ráadásul akadnak olyan kutatások, amelyek szerint a második fertőzés nem is szükségszerűen enyhébb az elsőnél. Ezt támasztják alá például egy brazíliai tanulmány eredményei: egy kórház 30 egészségügyi dolgozójánál mutattak ki újrafertőződést, akiknél másodjára jellemzően súlyosabb tünetek jelentkeztek, mint első alkalommal. Egyikük nem is élte túl a második fertőzést, dacára annak, hogy az elsőt enyhe panaszokkal vészelte át. Altmann hozzátette ugyanakkor, nem ismert, hogy ezek az esetek annak tudhatóak-e be, hogy az érintettek szervezetében nem alakult ki megfelelő antitestes immunválasz, vagy esetleg egy mutálódott vírusvariáns áll a háttérben.
Mindenesetre több kutatás szerint is a fertőzöttek legalább négyötödének szervezetében még kimutathatók a SARS-CoV-2-vírus ellen termelt antitestek hat hónap elmúltával. Másfelől, mint arra Naomi Allen epidemiológus, a UK Biobank vezető kutatója rámutatott, egyelőre nem lehetünk biztosak abban sem, hogy az antitestek jelenléte egyértelműen összefügg-e az immunitás meglétével.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Két, egymástól független tanulmány szerint legalább nyolc hónapig kitarthat az új típusú koronavírus elleni védettség a szervezetben. Minderről ide kattintva olvashat bővebben.
