Légutainkat nyálkahártya borítja, amely szemmel nem látható, milliónyi csillószőrrel van borítva. A csillószőrök olyanok, mint egy nyálkával borított szállítószalag: feladatuk, hogy a beszippantott szennyeződéseket, illetve kórokozókat magukhoz vonzzák, és kifelé tartó mozgásukkal kisöpörjék az orron kívülre. A csillószőrök percenként átlagosan 250 "csapást" végeznek. Így próbálja elérni a szervezet, hogy a baktériumok és vírusok ne jussanak beljebb, az alsó légutakba.
A kórokozók - az orr anatómiája miatt - túlnyomó részben a csillószőrös hengerhámon landolnak, ahonnan máris elkezdődik a "kisöprögetésük". Ám ha olyan helyre érkeznek, ahol éppen nincs csillószőr, akkor hozzátapadnak a nyálkahártya sejtjeihez, és behatolnak azokba. Láncreakció indul be, mert az egyetlen gazdasejtben szaporodó vírusok további egészséges sejteket fertőznek meg, ezzel megakadályozva, hogy elvégezzék a feladatukat.
A károsított vagy megfertőzött nyálkahártyasejtekből úgynevezett prosztaglandinok, leukotriének és hisztamin szabadul fel. Milyen reakciókat váltanak ki ezek az anyagok?
- A prosztaglandinok olyan hormonok, amelyeket valamennyi szövet és szinte minden sejt előállíthat, ha a sejt mechanikus vagy vegyi hatás következtében károsodik - tehát náthás vírusfertőzés esetén is. Aktiválják azokat az anyagokat, amelyek a testben levő fájdalomérzékelő receptorokat "riadóztatják".
- A leukotriéneknek több fajtája ismert, a nátha szempontjából érdekes hatásuk, hogy gyulladáskeltő, illetve duzzanatot okozó anyagok.
- Hisztamint a hízósejtek és a bazofil sejtek termelnek, hatására a hajszálerek falának áteresztőképessége hirtelen megnő, ödéma keletkezik. A hisztamin lökésszerű felszabadulása legtöbbször viszketéssel, a légzőhám ingerlésével jár - ez okozza a tüsszentést!
A csillószőrök száma is csökken egyes vírusfertőzések miatt
Mivel a sérüléskor felszabadult anyagok gyulladást és duzzanatot okoznak, így az orr nyálkahártyája nagyobb helyet foglal el az orrüregben. A duzzanat tehát igazából a szervezet védekezésének része vagy "mellékterméke", mivel az érintett részen fokozódik a vérellátás, egyre több fehérvérsejt érkezik a helyszínre, hogy legyőzze a betolakodókat.