Az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt az élsportban az asztmások száma. Előfordulhat, hogy valakinél a szervezet határait megközelítő terhelés miatt alakul ki ez a betegség, vagy egyszerű csalásról lenne szó? Sokak szerint ugyanis a sportolók egy része csak színleli az asztmát azért, hogy legálisan használhasson doppingként is működő szereket? Az Index körbejárta a témát!
A döntősök közül szinte mindenki asztmás
A lap a Vg.no tavalyi statisztikáját idézte, mely szerint az 1992-es téli olimpia óta 61 norvég érmesből 42 szedett karrierje során asztmagyógyszert . Ez a hetven százalékos arány már önmagában is megdöbbentő, de még magasabb is lehet, mivel nem minden versenyzőről állt rendelkezésre nyilvános adat ebben a kérdésben. Asztma elleni szert használt például a nyolcszoros olimpiai bajnok Björn Dählie, vagy minden idők legeredményesebb női sífutójának számító Marit Björgen. A Tour de France-győztes Bradley Wigginsnek éppen a legfontosabb versenyei előtt írta ki orvosa a doppinglistás gyógyszert.
Sok az asztmás az úszók körében is, melyről a vb-n hatodikként beérő Takács Krisztián 2011-ben adott egy sokatmondó nyilatkozatot. "Tudtommal az összlakosság két százaléka asztmás, a döntőben viszont, ha jól számoltam, mindenki az volt, csak én nem" - mondta az úszó, hozzátéve: ebben a sportágban óriási segítség a légzéskönnyítő spray használata, ennek segítségével ugyanis sokkal kevesebbszer kell levegőt venniük a sportolóknak, ez pedig a legszerényebb számítások szerint is egy tizedmásodperce jelenthet.
Az élsport is kiválthatja a tüneteket
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Asztmás állapotban a légutakat beszűkíti a hörgők és a nyálkahártya gyulladása, ami nehézlégzést és fulladást eredményez. Ennek tudatában az élsport és asztma összeegyeztethetetlennek tűnik, éppen ezért vallják sokan, hogy a legtöbb sportoló csak azért hirdeti asztmásnak magát, hogy kihasználhassa a betegséget kezelő szteroidok teljesítménynövelő hatását. Az asztmára gyakran felért kortikoszteroid a fáradtságérzet kitolásában és a gyors regenerációban is segít, az oxigénfelvevő képesség javítása pedig nyilvánvaló teljesítménynövelő tényező. Emiatt a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség is próbálja kordában tartani a gyógyszerszedést.
Ez is érdekelhet
Számos kutatás igazolta ugyanakkor, hogy maga a sport is az asztma kialakulásához vezethet. A terheltséggel járó, szapora légzés is hajlamosítható lehet, de az úszóknak a klórvegyületek, a futóknál és kerékpárosoknál pedig a szennyezett levegő is okozhat irritációt. Sok esetben az élsportolóknál kialakult asztma nem is bizonyul maradandónak, aki felhagy a sportolással, annál a tünetek is enyhülnek.
