Köhögés
A köhögési reflex alapvetően a légutak védekező működése, mellyel igyekszik megszabadulni az idegentestektől és a fölösleges - szintén a szennyeződést kitessékelni akaró fokozott nyálkatermelés folyamán képződött - nyáktól.
Alapvetően kétféle köhögés tűnhet föl akár a laikus fülnek is:
- A nyálkaképződéssel és köpetürítéssel járó, általában bronchitis, megfázás, influenzás fertőzés idején észlelhető köhögés torokfájással kezdődik, majd két-három napig fájdalmas száraz köhögésbe megy át. Lázzal, náthával, rekedtséggel párosul. Később megindul a nyákképződés, a köhögés felszakadó hangot ad, és erős köhögési ingerrel távozik a gennyes nyák. Ez a köhögés, ha csak ismétlődő fertőzések vagy krónikussá váló bronchitis nem állandósítja, rendszerint két hét alatt elmúlik.
- A másik, az úgynevezett száraz ingerköhögés idegen irritáló anyagok - füst, por, vegyi anyagok gőzei - hatására jelentkezik. Köpetürítés nélküli, de fájdalmas és igen kellemetlen.
Leggyakoribb okai a dohányzás, a szennyezett poros levegő vagy a légúti allergia, valamint az allergiás asztma.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Elhúzódó köhögéssel orvoshoz!
Mindenképpen meg kell azonban fogadni, hogy ha bármilyen köhögés két-három hétnél tovább húzódik, feltétlenül meg kell mutatni orvosnak.
Krónikus köhögést okozhat többek között elhúzódó arc- és orrmelléküreg-gyulladás, reflux, gyógyszer-mellékhatás, lehet akár szív- vagy pszichés eredetű is. Szerencsére ritkábban van hátterében a tüdő légzőhámjának sérülésével járó betegség, TBC, netán daganatos megbetegedés.
Még ha nincs is komolyabb oka, a tartós és erős köhögésnek lehetnek káros hatásai, ezért csillapítása nem elhanyagolandó , ahhoz pedig nem árt tudni, mi okozza. Köhögésnél a mellkasi nyomás 300 Hgmm-re is nőhet. Ez akadályozhatja a nyálka egészséges továbbítását a külvilág felé, vagy a hasűri nyomás fokozásán keresztül hányáshoz vezethet. Főként kisgyermekes szülők tapasztalhatják, hogy a köhögési rohamok némely kicsinél hányásba torkollanak, pedig gyomorrontásnak semmi nyoma. Tíz erős köhögésből álló roham még normálisnak tekinthető, ennél erősebb köhögés azonban már mindenképpen csillapítandó.
Az elhúzódó köhögés még nem biztos, hogy aszmtát jelent
Légszomj, fulladás
Az oxigén a tüdőn keresztül jut a vér vörösvértestjeibe, s velük szállítódik a legkülönbözőbb szervek sejtjeihez. Bizonyos szervek sejtjei, így például az agyban lévők különösen érzékenyek az oxigénhiányra, amit az idegrendszer is "árgus szemekkel" figyel. A sejtszintű oxigénhiányt - a fokozott igénybevételt, sportot kivéve - az ember légszomjként éli meg, legyen a hiba a légző- illetve keringési szervrendszer bármely pontján. A légszomj nem betegség, hanem tünet, amit az asztma mellett még nagyon sok betegség (vérszegénység, krónikus obstruktív tüdőbetegség, COPD, tüdőgyulladás, tüdőödéma, -embólia, daganatos megbetegedés, szívelégtelenség, - infarktus és egyéb szívbetegségek is előhozhatnak. A légszomj ellen a szervezet többek között a légzés intenzitásának fokozásával próbálkozik, ami fokozott köhögéshez, fulladáshoz vezethet, ha ezzel nem sikerül ellensúlyozni a rendellenes működést.
Asztma
Az asztmás nehézlégzést jellegzetes tünetek kísérik: a beteg köhög, gyakran éjszaka is. A köhögés lehet száraz, de képződhet sűrűn folyó váladék is. Szinte összetéveszthetetlen a sípoló légzés, ami a rohamok idején erősebben jelentkezik. Különösen gyermekeknél a nyak és mellkas tájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Az asztmás fulladásnál a kilégzés nehezítettsége miatt a mellkas feszülhet, enyhén felfújódhat. Lázzal sohasem jár.
Nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemző a görcsös, rohamokban jelentkező köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik. Ha egy kisgyermek futkározás után nem csak valamely éppen átvészelt fertőző betegség után köhög vagy liheg nagyon, akkor érdemes megbizonyosodni róla, hogy nem asztma okozza-e.
A betegek többsége az ún. enyhe, perzisztáló asztma csoportjába tartozik, mely a kezdeti stádiumot jelenti. Tüneteik általában enyhék, körülbelül hetente jelentkeznek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a súlyos, életveszélyes fulladásos rosszullétek és a végzetes kimenetelű asztmás rohamok is többségükben ebből a betegcsoportból kerülnek ki, miközben ugyanezen csoport betegei olykor évekig nem is tudnak asztmájukról, s csak az elhúzódó köhécselés vagy a fizikai terhelés (futás, lépcsőzés stb.) hatására megjelenő nehézlégzés okainak keresése kapcsán derül fény az asztmájukra. Ez utóbbi jelenség azonban jellegzetesnek mondható.
A különböző köhögésektől és fulladásos jelenségektől az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített, a nehézlégzés időszakonként súlyosbodik vagy fulladássá fokozódhat. Csakhogy ez az állítás inkább a szakembernek kézenfekvő.
Asztma gyanúja esetén légzésfunkciót is vizsgálnak
Összhangban a tünetekkel - a diagnózis
Asztmagyanú esetén a kivizsgálás dönti el végképp, hogy valóban asztmával van-e dolgunk, hiszen a múlni nem akaró köhögés okai között az asthma bronchiale csak egy a többi között. Kisgyerekeknél az esetek nagy részében, 90 százalékban valamilyen kimutatható allergia is áll a betegség hátterében. A kivizsgálás másik lényeges része a légzésfunkció vizsgálata. Tünetmentes gyerekeknél a mérés normális adatokat, normál vitálkapacitást mutat, aktív mozgás után azonban a kilélegzett levegő áramlási sebessége a terhelés előtti értékhez képest mintegy 20 százalékkal csökken. Ezért a vizsgálathoz valamilyen fizikai teljesítményre kérik meg a beteget.
Néhány köhögéssel járó betegséget már említettünk, nézzük most meg még néhányat a légutak gyakoribb egyéb megbetegedései közül.
Légcsőhurut és köhögés
Az asztmás gyulladás hasonló a légcsőhuruthoz, de annál mélyebbre húzódik, és nem gyógyul magától, továbbá hátterében nem mutatható ki kórokozó vírus vagy baktérium. A hurutos légutakra jellemző nyák tovább szűkíti a hörgőket. E nyák a fertőző kórokozók miatt általában gennyes, sárgás és zöldes, megváltozott színe különítheti el az asztmánál termelődött nyálkától.
Kruppos fulladás és köhögés
A kruppos fulladás gyermekbetegség, legjellemzőbb rá, hogy általában éjszaka, sokszor váratlanul alakul ki. Ebben hasonlíthat az asztmára Az első éjszaka után a roham még egy-két napon át megismétlődhet, aztán rendszerint elmarad.
A tüneteket nem a hörgők, hanem a légcső nyálkahártyájának duzzanata okozza, ami főként a hangszalagok alatti területen duzzad meg. Az asztmával ellentétben nem a kilégzés, hanem a belégzés nehezített; ezért a belégzési hang száraz, hangos. Úgy is szokták jellemezni, hogy a kis beteg gyerek ugató, száraz köhögést hallat, erőlködve köhög, öklendezik, néha hány is. Ez az asztmánál ugyancsak nem jellemző.
A fokozott légzési munkát a mellkas lágyabb részeinek behúzódásai jelzik, ezek a kulcscsont felett, a rekesz mentén, a mellcsont alsó szakaszán és a bordaközökben látszanak.
A kruppos roham a vírusos náthás megbetegedések első jeleként, teljesen váratlanul szokott jelentkezni. A fertőzés sokszor lázzal jár, bár nem feltétlenül.
A krupp már csak azért sem keverendő az asztmával, mert az allergiára adott antihisztaminos szerek a nyálkahártyát tovább szárítva rontanának az állapoton.
COPD
Nehézlégzés és krónikus köhögés jellemzi a COPD-t is . Itt a légzés nagyon lassan és fokozatosan válik akadályozottá, és a légszomjat főként a fokozott nyálkatermeléssel összefüggésben kialakuló hiányos gázcsere és oxigénhiány okozza. Asztmához hasonló fulladásos rohamok és sípoló hangok nem, inkább hörghurutra, bronchitisre jellemzőek tünetek jelentkeznek. A köhögés rendszerint bőséges köpetürítéssel párosul.
Szamárköhögés
E betegségnél a kórokozó baktériumok a légutakba jutva fokozott nyákelválasztást okoznak, ami szamárordításhoz hasonló köhögést vált ki. A betegség második szakaszára jellemző köhögési roham rövid erőteljes, a zenében a staccatohoz hasonló, melyet hangos elhúzódó belégzés előz meg. A rohamok végén gyakori a hányás. Hazánkban oltanak ellene, ezért ritka a magyar gyermekek körében.
Amit nyugodtan végig kell gondolnunk
A köhögéssel és nehézlégzéssel járó betegségek közül csak a leggyakoribbakat vettük sorra, mellyel talán sikerült szemléltetni a tünetek változatosságát, s hangsúlyozni, miért fontos idejében orvoshoz fordulni. A köhögés vizsgálatánál az orvost a következő szempontok érdeklik általában, amit vizsgálat előtt a betegnek is érdemes átgondolnia:
- Párosul-e, illetve párosult-e a köhögés köpetürítéssel, vagy inkább száraz jellegű.
- Milyen gyakran és rohamszerűen jelentkezik-e?
- Mikor tör rá az emberre a köhögés: a nap melyik szakában vagy milyen tevékenységek során?
- Mihez hasonlítható a köhögés és légvétel jellegzetes hangja?
- Köthető-e időjárási viszonyokhoz, bizonyos minőségű levegő belégzéséhez?
- Milyen tünetek kísérik még a köhögést? (rekedtség, a légzés hangja, hányás stb.)
Ez is érdekelhet
