Mivel a magasvérnyomás-betegség (vagy más néven hipertónia) sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy már stroke, szívinfarktus, vagy éppen veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a problémára. Magyarországon rendkívül sokakat érint, hiszen a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felülieknek pedig több mint fele magasvérnyomás-betegségben szenved.
Tény, hogy a betegségre való hajlam 40 százalékban genetikailag meghatározott, de egyre többen fogadják meg a kardiológusok tanácsait, és alakítják át gyökeresen az életmódjukat. Neked is ezt ajánljuk, helyes életmóddal ugyanis jól kordában tartható, sőt egy bizonyos pontig akár vissza is fordítható a folyamat.
Egy életen át tartó odafigyelés
Akinél felállítják a magasvérnyomás-betegség diagnózisát, annak egy életen át figyelnie kell a vérnyomására, és ezzel összefüggésben az életmódjára. A protokoll szerint ugyanis első körben – csaknem három hónapig – az életmód rendezésével kell megpróbálni csökkenteni a vérnyomást. Ugyanakkor bizonyos esetekben gyógyszeres kezelés is szükséges: például 160/100 Hgmm feletti vérnyomásnál, valamint szövődmények és társbetegségek esetén mindenképpen vérnyomáscsökkentő gyógyszert kell szedni. Azonban még ilyenkor is nagy szerepe van az életmódkezelésnek – magyarázta dr. Ferenczy Péter életmódorvos, a KardioKözpont kardiológusa.
A vérnyomáscsökkentő életmód alapjai
Rendszeres mozgás – Az elmúlt évtizedekben a szívbetegek rehabilitációjában, valamint a metabolikus szindróma elemeinek kezelésében elsősorban a tartós, egyenletes, mérsékelt, közepes intenzitású fizikai terhelésen alapuló programokat, az úgynevezett kardioedzést használták. Szinte szlogenné vált a heti legalább 150 perces, közepes intenzitású kardiomozgás, legalább heti 3 alkalomra elosztva. Idővel azonban az izomfejlesztés is fontossá vált, amelynek révén a sokszor gyenge izomzat képessé válik a feladatok teljesítésére, ráadásul ezáltal még inkább növelhető a cukor- és zsíranyagcsere aktivitása is.
Az utóbbi években az egyenletes terhelésnél hatásosabb és rövidebb idő alatt kivitelezhető nagy intenzitású intervallum (szakaszos) tréning (HIIT) is szerepet kapott a rehabilitációban, és a magas vérnyomás csökkentésében. A magas intenzitással (például gyors futással, kerékpározással, ugrálással) azonban óvatosan kell bánni, és csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha már megvan egy alap fittségi szint és nincs komolyabb szívbetegség.
A hatékony és biztonságos mozgásprogram felépítéshez szívbetegeknél mindenképpen szükség van kardiológiai kivizsgálásra és ajánlásra, és érdemes mozgásterapeuta iránymutatásaira támaszkodni. A megfelelően beállított vérnyomás esetén szakember segítségével elkezdhető a mozgás.
Szívbarát étrend – A szív-érrendszer szempontjából optimális táplálkozás elsősorban növényi alapú, vagyis az étrendnek főként a zöldségek, a gyümölcsök, a teljes kiőrlésű gabonák, az omega--tartalmú élelmiszerek – például tengeri halak, lenmag –, az olajos magvak és a többszörösen telítetlen zsírsavak fogyasztására kell épülnie. Nagyon fontos a sóbevitel korlátozása is, amit első lépésként az extra sózás elhagyásával érhetünk el. Ezzel párhuzamosan ajánlatos visszaszorítani a feldolgozott élelmiszerek, a zsíros, vörös húsok, a cukros üdítők valamint az alkoholos italok fogyasztását is. Beválhat az ezen elveket figyelembe vevő DASH-diéta és a mediterrán diéta, azonban a dietetikus által személyre szabott étrend nemcsak hatékonyabb lehet, de élvezhetőbb is.
A testsúly rendezése – Határozott összefüggés van a túlsúly és a magas vérnyomás között. Bizonyított tény, hogy már 5 kiló fogyás is csökkenti a magas értékeket. A tartós fogyás pedig elképzelhetetlen testmozgás nélkül. A rendszeres, szívet és keringést támogató kardiomozgás olyan működéseket erősít és indít be, amelyek végeredményben nemcsak a testsúly, de a vérnyomás csökkenését is eredményezhetik. Ráadásul mindezt olyan élettani folyamatok optimalizálásával, amelyeket a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is rendezni hivatottak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A dohányzás elhagyása – Bizonyított, hogy a dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a szélütés és az érszűkület kialakulásában. De az is bebizonyosodott már, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések arányát. Egészséged érdekében tehát a legjobb, amit tehetsz, hogy mielőbb leteszed a cigit.
Ez is érdekelhet
A felsorolt módszerek együttes hatásával már a gyógyszeres terápia hatékonyságát megközelítő vérnyomáscsökkenést tudunk elérni – hangsúlyozta Ferenczy doktor. Fontosnak tartotta ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy csak ritkán áll fenn önállóan a magasvérnyomás-betegség. A helyes életmódbeli tényezők kialakításával azonban a párhuzamosan fennálló más betegségek is kezelhetők.
