Idén is ÉRVelnek a tünetmentesek szűrése, az akár életmentő korai diagnózis érdekében.
A tavaszi hónapokban számos egészségmegőrző, illetve szűrőprogram indul útnak, szó szerint, mivel az egyik vonaton, a másik például kamionnal viszi a magukat egészségesnek érző, orvost, rendelőket elkerülőkhöz a vizsgálatokat és az információt. A nemzeti szívprogramhoz kapcsolódók közül a tavaly májusban indult Ereink Védelmében (ÉRV) Program eddigi, több mint 13 ezer vizsgálatból levont eredményeiről számoltak be ma a programgazdák.
Mint meghirdetésekor megírtuk, a Magyar Hipertónia Társaság indította, az Egis Gyógyszergyár Nyrt. támogatását élvező 5 évesre tervezett vizsgálatsorozatban arra keresik a választ, vajon a perifériás érbetegség (közismert nevén az érszűkület) jelenléte mennyiben jelezheti előre a súlyos vagy fatális kimenetelű érrendszeri bajok, a szívinfarktus vagy a szélütés kockázatát.
Az ugyanis tény, hogy bár a betegek az érszűkület szó hallatán leginkább a lábukat féltik, hiszen késői felismerése amputációhoz vezethet, de legalább ennyire fontos, hogy az ilyen betegnek kétszer nagyobb az esélye az infarktusra vagy a stroke-ra, kezelés nélkül az érszűkületben szenvedők csaknem egyharmada 5 éven belül meghal. Mivel az érelmeszesedés rendszerbetegség, így például az alsóvégtagi érszűkület korai kiszűrése a többi érrendszeri betegség kockázatát is jelzi tehát.
A perifériás érbetegség kimutatása egy egyszerű, néhány perces, fájdalommentes doppleres vizsgálattal, az úgynevezett boka/kar index kiszámolásával megoldható. A program lényeges eleme, hogy nem csak a kockázatot, hanem magát a betegséget is megmutatja, márpedig az érszűkület sokáig tünetmentes, kezelésére viszont 14 orvosi szakma konszenzusán alapuló protokoll van már.
A vizsgálatba eddig bevont 13.239 tünetmentes hipertóniabeteg csaknem 15 százalékánál diagnosztizálták az érszűkület valamelyik formáját. Az adatokból kiderült, hogy az életkor előrehaladtával az előfordulás gyakorisága nő, a férfiak jellemzően nagyobb arányban voltak érintettek, mint a szebbik nem képviselői. Bár a vizsgálat eredetileg az 50-75 éves korosztályt érintette volna, a médiahírek nyomán jelentkező fiatalabbakat is megvizsgálták, így kapták a megdöbbentő adatot: az ötven évesnél fiatalabbak csaknem 10 százaléka bizonyult érbetegnek, többségükben nők.
A szűrés mellett természetesen tudományos igényű, nemzetközileg elfogadott, a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát becslő módszereket is bevetettek, így kapták a következő meglepő adatot: az egyébként alacsony vagy közepes kockázati csoportba besoroltak között csaknem azonos volt az érszűkület előfordulása. Ez az adat is megmutatta, hogy a cukorbetegséghez, az ismert koszorúér betegséghez vagy diagnosztizált veseelégtelenséghez hasonlóan a perifériás érbetegség önálló szív - és érrendszeri kockázati tényező, az asszisztens által elvégezhető, olcsó boka/kar index-mérés jelzi a tünetmentes, ám nagy kockázatú állapotot, nem volna szabad hanyagolni a háziorvosi rendelőkben is megtalálható műszer használatát.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A program vezetői a sok adat közül érdemesnek tartották kiemelni a betegség területi megoszlását mutató eredményeket. Eszerint a leginkább érintett régió az Észak-Magyarországi (19 százalékos betegaránnyal), ezt követi Közép-Magyarország majd a Dél-Dunántúli régió, míg a legjobban a Nyugat-Dunántúli régió áll ezen a téren. Érdekes, hogy a Központi Statsiztikai Hivatal által kiadott, a korai halálozási valószínűségét régiók szerint mutató térkép pontosan fedi azt, amelyet az ÉRV Programban talált eredmények rajzolnak ki.
Ez is érdekelhet
A szűrőprogram immáron 53 centrumban folytatódik szeptember végéig. A 06-40-918-020- as információs vonal most is él, a program honlapján pedig megtalálható a csatlakozott centrumok listája.
Legjobban: