Ahogy egyre szélesebb körűvé válik a vakcinák alkalmazása, a világban sokfelé lazítanak a koronavírus-pandémia miatt korábban bevezetett járványügyi korlátozásokon. Azzal azonban, hogy életünk valamelyest visszatér a korábban megszokott mederbe, a koronavíruson túl számos felső légúti fertőzés ismét könnyebben terjedhet, így az őszi-téli időszakban mind többen küzdhetnek náthával. A panaszok megelőzésével és kezelésével kapcsolatban megannyi elképzelés kering a köztudatban. Duane Mellor dietetikus és James Brown biológus, a birminghami Aston Egyetem szakemberei a The Conversation oldalán megjelent cikkükben a megfázáshoz kötődő leggyakoribb félreértéseket veszik sorra.
Tényleg a hideg miatt fázunk meg?
Tény, hogy meghűléses panaszok sokkal gyakrabban fordulnak elő a téli időszakban. Ezzel együtt a felső légúti fertőzésekért vírusok a felelősek, nem a hőmérséklet. A hideg abban a tekintetben játszik szerepet, hogy alacsony hőmérsékletű környezetben némiképp csökken a légutak nyálkahártyájának védelme, ezáltal a vírusok könnyebben megfertőzhetik az ott található sejteket. Mindazonáltal elsősorban azért fáznak meg többen télen, mint a többi évszakban, mert ilyenkor több időt töltünk zárt térben, kis helyre összezárva másokkal, ami tökéletes körülményeket teremt a vírusok terjedéséhez.
Segíthetnek a gyógynövények kivédeni a náthát?
Sokféle gyógynövénykészítmény ígér hatékony prevenciót a megfázással szemben, esetleg a panaszok gyorsabb megszűnését. Vannak, akik az Észak-Amerikában őshonos echinaceára, avagy kasvirágra esküsznek, mások inkább a kurkumára , de Mellor és Brown szerint egyik növény esetében sincsenek olyan tudományos kutatások, amelyek kellőképpen alátámasztanák a hatásosságukat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mit várhatunk a C-vitamintól?
Egy 1970-es tanulmányában Linus Pauling Nobel-díjas kémikus már felvetette, hogy magas dózisban alkalmazva a C-vitamin számos vírusfertőzés kezelésében hatékony segítséget nyújthat. A brit székhelyű Cochrane kutatói hálózat egy 2013-ban közölt elemzése szerint a C-vitamin megelőzési célokra valójában nem hasznos, ugyanakkor csökkentheti a náthás megbetegedés időtartamát. Naponta 200 milligramm C-vitamin bevitele teljesen biztonságos, és egyes szakértők szerint egy megfontolandó stratégia a megfázás hatásainak lerövidítésére.
A D-vitamin támogatja az immunvédekezést
Korábban a D-vitamin kapcsán a legtöbben alighanem a csontokat védő napfényvitaminra asszociáltak, napjainkra ugyanakkor számos pozitív hatással hozták kapcsolatba a kutatások, így például szívbetegségek, a cukorbetegség és vírusfertőzések kockázatának csökkentésével egyaránt. Sok tanulmány vizsgálta a D-vitamint mint akár az influenza, akár a COVID-19 elleni küzdelem lehetséges eszközét. Laboratóriumi kísérletek során ki is mutatták, hogy a vitamin fontos támogató szerepet tölt be az immunrendszer működésében. A probléma inkább az, hogy a magyar népességen belül is rendkívül magas azok aránya, akik D-vitamin-szintje elégtelen. Bár szervezetünkben napfény hatására termelődik D-vitamin, télen azonban szignifikánsan kevesebb napsugárzással érintkezünk. Éppen ezért a hidegebb hónapok során javasolt vitaminpótló készítmények segítségével biztosítani szervezetünk igényeit. Ilyen módon a nátha megelőzéséért is sokat tehetünk.
A húslevés ezért lehet hasznos
Hosszú időre visszanyúló hagyománya van a húsleves használatának a megfázás kezelésében, és a mézhez hasonlóan lehetnek is előnyös hatásai a tünetek enyhítése terén. Önmagában azonban a gyógyulási folyamathoz keveset tesz hozzá. A leves magas víztartalma jól támogatja a folyadékpótlást, márpedig náthásan a hidratáció sok esetben problémás. Emellett éppúgy, mint a meleg italok, csillapíthatja az orrmelléküregek fájdalmát. Folytak kutatások a húsleves immunsejtekre gyakorolt esetleges hatásáról, az eddigi eredmények azonban korántsem meggyőzőek.
Ne dugjunk fokhagymát az orrunkba!
Ez is érdekelhet
Furcsa trend bontakozott ki az utóbbi időben a TikTok közösségi oldalon, amelynek egyes felhasználói videókban bizonygatják , hogy az orrlyukakba dugott fokhagymagerezdek kiválóan alkalmazhatók az orrdugulás enyhítésére. "Bármit is dugjunk az orrunkba, az el fogja zárni az orrváladék ürülésének útját, majd amikor eltávolítjuk, hirtelen megindul a váladék is, akár nagyobb mennyiségben kifolyva az orrlyukakból. Az orrváladék azonban nemcsak segít csapdába ejteni és megszabadulni a patogénektől, beleértve a vírusokat, de antitesteket is tartalmaz, csökkentve a vírusok fertőzőképességét. Nem szerencsés ötlet tehát ilyen módon megpróbálni megszabadulni tőle" - húzza alá Mellor és Brown. Hozzáteszik, valójában nincsenek csodaszerek a megfázás kezelésére. Egyes praktikák hasznosak lehetnek, illetve általában véve nem okoznak kárt. Ezzel együtt a legjobb, amit betegen tehetünk, hogy sokat pihenünk és sok folyadékot veszünk magunkhoz.
