Gyerekeknél – életkorukból adódó anatómiai sajátosságok miatt – könnyen alakul ki egy egyszerű náthából orrmelléküreg, leggyakrabban arcüreg vagy rostasejt gyulladás. A nátha és a szövődményként kialakuló orrmelléküreg-gyulladás bizonyos tünetek alapján jól elkülöníthető egymástól.
Nátha vagy arcüreggyulladás?
Az arcüreg vagy rostasejt gyulladás a nátha megszokott tüneteivel: orrdugulással, tüsszögéssel, emellett sárgás zöldes, általában sűrű orrfolyással kezdődik. Fő tünet az orrfolyás és a légcső felé lecsorgó váladék miatt a köhögés, de fejfájás, néha magas láz, szem körüli duzzanat is kialakulhat. Fontos jel az is, ha a nátha átmeneti javulását rosszabbodás követi. A két betegség között azért is fontos különbséget tenni, mert míg a náthát vírusok okozzák, a náthából kialakult arcüreggyulladás már bakteriális felülfertőzés következménye, amit szükség esetén antibiotikummal kell kezelni.
„A betegség orrfolyással,
orrdugulással, tüsszögéssel kezdődik, ami a melléküregek elzáródása miatt
feszülő fejfájással, az érintett üreg nyomásra, kopogtatásra fokozódó
fájdalmával folytatódik, de esetenként láz is jelentkezhet. A fájdalom
kisugárzik néha a felső fogak és a fülek felé is és a fej előre hajtásakor
intenzívebbé válhat. Látványos különbség ugyanakkor, hogy míg közönséges nátha
esetén a váladék hígabb állagú és átlátszó, addig az arc- és
homloküreg-gyulladást általában féloldali, csak az egyik orrfelet érintő, nagy
mennyiségű, sűrű, zöldes vagy sárgás árnyalatú váladékozás jelzi. Az orrfújás
ilyenkor sokkal nehezebb és úgy tűnhet, nem sikerül teljesen „kiüríteni” az
orrjáratokat” – erősíti meg Dr. Tamás László, a
Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikájának
igazgatója.
Arcüreggyulladásra hajlamosító tényezők
Dr. Tamás László hangsúlyozta, hogy az arc- és homloküreg-gyulladások kialakulásához a kórokozók mellett az anatómiai sajátosságok is jelentősen hozzájárulnak. A felnőtteknél ilyen az orrsövényferdülés vagy az orrpolip, melyek szűkítik a melléküregek nyílását, így azok nem tudnak megfelelően szellőzni, a felgyülemlő váladék ezért nem tud kiürülni. Gyerekeknél a megduzzadt orrmandula és a rossz orrfújási technika hajlamosít melléküreg gyulladásra, azonban kisgyermekkorban homloküreg gyulladásról még nem beszélünk, mivel a homloküreg csak később fejlődik. A Magyarországon népbetegségnek számító allergiás nátha bármely életkorban hajlamosít a betegségre.
Az arcüreggyulladás kezelése
„A kezelés során a nyálkahártya-duzzanat csökkentése, a szellőzés biztosítása, a váladék termelődésének csökkentése, illetve a bakteriális fertőzés megszüntetése a cél. Akut vírusos arcüreggyulladás esetén az orrspray-k képezik a terápia alapját. Akut bakteriális arcüreggyulladás során általában antibiotikus terápia alkalmazandó, melynek célja a bakteriális fertőzés megszüntetése, a betegség időtartamának megrövidítése és a szövődmények megelőzése. Emiatt nagyon fontos, hogy a szakorvos által előírt időtartamig és mennyiségben szedjük a gyógyszert. Az enyhe/középsúlyos esetekben a bakteriális arcüreggyulladás antibiotikum nélkül is gyógyul, a terápiát pedig ki lehet egészíteni inhalálással és infralámpa használatával” – javasolja Dr. Tamás László, hozzátéve, hogy előbbi hatására megnyílnak a melléküregek, míg utóbbi csökkenti a gyulladást.
A betegséget gyakori szappanos kézmosással és a
lakás rendszeres szellőztetésével lehet megelőzni, de a legfontosabb
óvintézkedés, amit tehetünk, hogy félig gyógyultan, illetve félig betegen nem
megyünk közösségbe és a gyermekeket sem visszük lázasan, náthásan a többi
gyermek közé.
Ez is érdekelhet
Szponzorált tartalom. A cikk megjelenését az Izinta Kft. támogatta.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
