A fiatalabbak hagyományos műtéti kezelése előtti legnagyobb akadályt az jelenti, hogy a protézis idővel elhasználódik, s muszáj kicserélni. Ez egy bonyolult sebészeti beavatkozás, amely ráadásul csontveszteséggel jár. Ezért a revíziós beavatkozásnál döntő a csont állapota. Minél roncsoltabb a felszíne, annál több pótlás szükséges, ami rendkívül megnöveli a műtét hosszát és kockázatát. A fiatalok esetében emiatt nem javasolják a térdprotézis beültetését, a betegeknek panaszaikkal együtt kellett élniük . Erről a Magyar Hírlapnak beszélt Dr. Papp Miklós, kórház ortopéd sebészetének vezetője.
Ebben változást hozott a cement nélküli térdprotézis megjelenése. Ezzel lehetővé tette, hogy a fiatalok is kapjanak protézist. Az első cementmentes, biológiai úton rögzülő térdprotéziseket 2011-ben ültették be Magyarországon Budapesten és Miskolcon nagyjából azonos időben.
Az igény jelentős az ilyen operációkra, hiszen csak a miskolci intézményben nyolcvanan várnak térdprotézis műtétre a fiatal korosztályból, országszerte pedig több ezer beteget érint a probléma. Papp főorvos szerint világtendencia az ízületi kopással küzdő fiatal korosztály arányának növekedése, amely többek között az elhízásra és a mozgásszegény életmódra vezethető vissza – írja a Magyar Hírlap.
Magyar térdprotézis: világújdonság
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A fejlesztés lényege, hogy a térdprotézist ragasztó nélkül, néhány önvágó csavarral rögzítik a combcsont és a lábszárcsont közé. Ez a módszer 15 perccel lerövidíti a műtétet, de a fájdalom miatt addig ágyhoz kötött beteg akár már másnap lábra tud állni.
A rövidebb műtéti idő azt jelenti, hogy a jelenlegi négy helyett naponta átlagban öt operációt végezhet el egy csapat. S miután három műtőben folyamatosak az operációk, ezzel naponta három további betegen tudnak segíteni. Mivel országosan mintegy nyolcezer ember érintett, a legkisebb kapacitásnövekedésnek is van jelentősége.
A professzor elmondta, hogy hosszú kísérletek előzték meg a ragasztó nélküli protézis létrehozását. Azért kereste konokul a megoldást, mert amíg a ragasztó köt, addig melegszik, s ez csontszövet-károsodást okozhat. A műtét felgyorsításával pedig a seb rövidebb ideig van nyitva, így az kevésbé fertőződhet.
Sikerhez két tényező megváltozása kellett: a csavaros rögzítés lehetővé válása, illetve a technológia fejlődése, amelynek köszönhetően ma már olyan protézisfelszínt képes az ipar gyártani, amelybe a csont képes belenőni. Így a beteg már a műtét másnapján rá tud lépni a lábára, és használhatja a térdét. A protézist nagyjából hat hét alatt növi be a csontszövet, amely stabil kapcsolatot jelent.
Forrás: magyarhirlap.hu
Ez is érdekelhet
