Ízületi fájdalmak esetén a fájdalom mértéke döntő, amikor a fájdalomcsillapítás módját akarjuk megválasztani. Enyhébb vagy közepes fájdalom esetében nem vényköteles hatóanyagok is alkalmasak lehetnek rá, hogy enyhülést nyerjünk - erősebb, a mindennapi tevékenységeinket már jelentősebben hátráltató fájdalomnál viszont vényköteles, köztük szteroidtartalmú szerekre lehet szükség, amelyeknek azonban a mellékhatásaik is számosabbak.
Ha viszont csak enyhébb fájdalomról van szó, akkor több gyakran használt szer közül is választhatunk. Ezek egyike a paracetamol, amelynek komoly előnye számos alább bemutatott hatóanyaggal szemben, hogy nem terheli meg a gyomrot, nem okoz fekélyt. Nagyobb mennyiségben szedve ugyanakkor májkárosodást eredményezhet, így szigorúan be kell tartani az előírt mennyiségeket, valamint figyelni kell arra is, hogy egyéb problémára nem szedünk-e éppen úgyszintén paracetamoltartalmú gyógyszert. Ha pedig nem használ, akkor inkább másféle fájdalomcsillapítót kell keresni -az adagok önkényes emelésével nem szabad kísérletezni.
A nem szteroid gyulladáscsökkentők
Alternatívát jelenthetnek az ízületi fájdalom csillapításában az úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentők. Ilyen például az ibuprofen - de ezt csak azok szedhetik, akiknek nincs valamilyen emésztőszervi betegsége (például gyomorfekélye vagy bélgyulladása), mert hosszabb távon károsíthatja a gyomor- és a bélnyálkahártyát. Ugyanez mondható el az acetilszalicilsav tartalmú szerekről is - de ha nincs emésztőszervi problémánk, akkor ezt is szedhetjük, mert a fájdalomcsillapítás mellett rendszeresen szedve a gyulladást is gátolja, a bevétel után pedig viszonylag gyorsan hat.
Gyulladásgátló és egyben fájdalomcsillapító hatású továbbá a nem szteroid hatóanyag-családban a naproxen, de gyomor- és bélfekély esetén ezt sem szabad szedni - egyéb emésztőszervrendszert érintő betegségek megléte esetén pedig használata előtt orvosi konzultáció szükséges.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Mindezek mellett jó tudni, hogy az ízületi fájdalmakra léteznek egyéb hatóanyagok is, amelyek bizonyos kiszerelésben (többnyire tablettásban) vénykötelesek, másfajtában (általában kenőcsként) viszont nem azok. Ilyen például a diklofenák, amelynél általánosságban szintén elmondható, hogy figyelni kell az emésztőszerv érzékenységére, de ha kenőcsként alkalmazzuk, akkor ez a fajta kockázat jóval csekélyebb. Gyorsan hat, és inkább akut fájdalmak esetén, nem kifejezetten hosszabb távra érdemes alkalmazni.
