Február 21-én második alkalommal tartották meg a D-vitamin napot, amelyen négy szervezet - a budapesti Tűzoltó Utcai Gyermekklinika, a Magyar Védőnők Egyesülete (MAVE), a Magyar Osteoporozis és Ostrearhológiai Társaság (MOOT) , valamint a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület - szándéknyilatkozatot írt alá. Ennek értelmében a saját területükön támogatják a D-vitaminnal és annak pótlásával kapcsolatos információk terjesztését, a hiány okozta súlyos népegészségügyi következmények visszaszorítását - hangsúlyozta sajtótájékoztatón dr. Szekeres László, a MOOT elnöke.
Mindez azért különösen fontos, mert Magyarországon nagyon magas a D-vitaminhiányban szenvedők aránya, amely nem csak csontritkuláshoz, de számos más betegség kialakulásához vezet.
Nem is vitamin
Mint dr. Takács István kifejtette, a D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem egy hormon előanyaga, amely a bőrben képződik az UV-B sugárzás hatására. Azért különösen jelentős, mert a szervezetben minden sejttípusban tud aktiválódni, azaz helyben hat: szabályozza a kalcium-anyagcserét és a sejtszaporodást.
A szakértő hangsúlyozta, Magyarországon október vége és március között nagyon kevés a napsütéses órák száma és így az UV-B sugárzás is, amelynek hatására a D-vitamin-készletek (amelyet egyébként hat hétig tárol szervezetünk) kifogynak és D-vitaminhiány alakul ki.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha hiányzik a D-vitamin
Ennek tünetei a gyengeség, a gyengülő immunrendszer, illetve a csontokban is problémákat okoz: a csontlágyulás, a csontritkulás fokozódása is megfigyelhető, sőt, a szívinfarktus kockázata 40 százalékkal, az emlőrák és vastagbél-tumor rizikója is jelentősen nő. De a szakember hozzátette, hogy D-vitamin pótlással pozitív hatást lehet elérni az olyan autoimmun betegségek esetében is, mint például a sclerosis multiplex.
Télen tehát a D-vitamint pótolni kell. A szakemberek 30 nanogramm/milliliterben határozták meg a D-vitamin egységét. Egy átlagos felnőtt esetében ebben az időszakban napi 1500-2000 egység pótlás kell (egy kisbaba esetében 400 egység az ajánlott adag, míg egy kamasznak 1000 egységnyit javasolnak naponta). Ha valaki máj, vese, vagy csontproblémákkal küzd, esetleg tumora vagy felszívódási zavara van, akkor magasabb adag is előírható, orvosi felügyelet mellett. Dr. Takács István szerint tévhit, hogy a D-vitamint túl lehet adagolni: ahhoz, hogy biztosan mellékhatásai legyenek, rendszeresen napi minimum 10 ezer egységnyit kéne bevenni belőle.
Nyáron se féljünk a Naptól!
Tavasztól őszig sem nyugodhatunk azonban meg, hiszen az UV-B sugarak nem hatolnak át az üvegen, így ha valaki nyáron sem tartózkodik eleget a napon, ugyanúgy kialakulhat nála a hiány. Tévhit az is, hogy szoláriumozással pótolni lehet a szükséges sugarakat, ráadásul az UV-B sugarak akkor sem hatnak, ha bőrünkön hatos faktorúnál nagyobb napvédő krémet használunk.
Naponta legalább 20-30 percet kell 10 és 16 óra között a napon tölteni, fedetlen arccal, karral, felsőtesttel. Lapunk kérdésére, hogy mindez nem növeli-e meg ugyanakkor a bőrrák kockázatát, a szakértő kiemelte: ez az időintervallum még kevés ahhoz, hogy leégjünk - ami a legveszélyesebb a bőrre, illetve természetesen nem UV-riasztás alatt, délben kell kiállni napfürdőzni.
A szakértő kiemelte: ha Magyarországon egy csapásra megszűnne a D-vitaminhiány, akár 2-3 évvel is növekedhetne az átlagéletkor.
