Alig két hete lépte át az influenzaszerű megbetegedések száma a járványküszöböt, a sajtóban máris az utóbbi évek egyik legsúlyosabb influenzájáról cikkeznek. A szomszédos Horvátországban a növekedés ütemét és a bizonyított esetek számát tekintve is az elmúlt tíz év legsúlyosabb betegséghullámát jósolták a szakértők, de a magyar háziorvosok is a megszokottnál durvább tünetekkel találkoznak a rendelőkben.
Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a HáziPatika.com-nak úgy nyilatkozott: az idei influenzajárvány a megszokottnál is erősebb tünetekkel jár, sokkal több a tartósan magas lázzal orvoshoz forduló gyermek az elmúlt években megszokottnál. A heves tüneteket az is okozhatja, hogy a vírus egy átalakult változata fertőz végig a kontinensen, amelyre a szervezetünk kevésbé volt felkészülve.
Az A típus ezért veszélyesebb
Az influenzavírusnak három fő típusa ismert, amelyet A, B és C betűvel jelölnek. Mind közül az A típus a felelős a legtöbb megbetegedésért, a B inkább kisebb járványokat okoz, a C típus tünetei pedig rendszerint enyhébbek. Az A típus ráadásul állatokat is megfertőzhet, ezért gyorsabban terjed, és gyakran meg is változik, ami megnehezíti a szervezet védekezését ellene.
Ezt a változást orvosi kifejezéssel antigéncsuszamlásnak hívják, és akkor következik be, ha egy adott sejtet többféle vírus is megfertőz. A keveredésből a vírus egy olyan változata születik meg, amellyel a szervezetünk még nem találkozott, ezért védekezni is sokkal nehezebben tud ellene. Efféle "átalakuláson" leggyakrabban az influenza A típusa esik át , és ha egy nagyobb változás következik be, rendszerint a betegség is durvább tünetekkel jelentkezik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, hogy az idei megbetegedések túlnyomó többségéért az influenza A vírus a felelős. Mivel ez a típus az utóbbi években kevésbé volt domináns, a lakosság elveszítette ellenálló képességét vele szemben. Ez is magyarázhatja a hevesebb tüneteket és a több megbetegedést.
A járvány elsőként mindig a déli féltekén söpör végig, és csak néhány hónappal később - általában januárban - üti fel a fejét Európában. Ez segíti a felkészülést, például a háromkomponensű védőoltást is a déli féltekén lezajlott első járványhullám tapasztalatai alapján állítják össze. Nem sok jót ígér tehát az, hogy az előző időszakban Ausztráliában igencsak heves, a korábbiakhoz képest nagyobb betegszámmal járó influenzajárványról adtak hírt.
A szervezetünk győzi le a betegséget
Az influenzát rendszerint magas láz, gyengeség, végtagfájdalmak és fejfájás kíséri, a tünetek pedig általában nagyon gyorsan, akár néhány óra alatt elhatalmasodnak a betegen. Gyógyítani nem tudjuk, csupán tüneti kezelést alkalmazhatunk , a vírust a szervezetnek kell legyőznie. Mi csupán segíteni tudjuk az immunrendszer harcát: fontos az ágynyugalom, a vitaminpótlás és a bőséges folyadékfogyasztás.
A súlyos, életveszélyes eseteket az influenza szövődményei okozzák: tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, szívelégtelenség, középfülgyulladás, asztmás roham, valamint vesekárosodás is kialakulhat a hatására. Ezek önmagukban is életveszélyesek lehetnek egy legyengül immunrendszerű ember számára, akiknek ezért mindenképpen javasolják a védőoltást. Bár a vakcina sem jelent biztos védelmet, akik az oltás mellett mégis elkapják a betegséget, azok könnyebben túljutnak rajta, és kisebb az esély a szövődmények kialakulására is.
