"A végső cél, hogy képesek legyünk egyszeri oltással is élethosszig tartó védelmet biztosítani" - fogalmazott a tanulmányt vezető Eric Weaver, a Nebraska-Lincoln Egyetem professzora. Az alapvető problémát ugyanis az influenzavírusok gyors mutálódása jelenti, ami miatt jelenleg csak szezonális vakcinák állnak rendelkezésre a betegség megelőzéséhez. Ezekkel legyengített vagy elpusztult vírusokat juttatnak a szervezetbe, így stimulálva az immunrendszert, amely ellenállóvá válik az adott kórokozótípus ellen.
Az immunizálásban kulcsszerepet játszik egy fehérje, a hemagglutinin, amely az influenzavírusok felszínéről nyúlik ki. Ez a protein két részre tagolódik, egy fejre és egy törzsre. A ma is használatos oltások révén a fejjel szemben jön létre védettség a szervezetben. Eközben az univerzális vakcina kifejlesztésén dolgozó kutatócsoportok egy része inkább a fehérje törzsére koncentrál, mert ettől remél megoldást a problémára. A most megjelent új tanulmány szerőzi ugyanakkor teljesen más úton indultak el.
Az amerikai kutatók által megtervezett vakcina ugyanis az influenzavírusok négy nagy típusának génjeit tartalmazza, így a H1, a H2, a H3 és a H5 típusét. E gének valójában egy közös "ősi" szekvenciát képviselnek számos különböző influenzavírusban. Az állatkísérletek során ártalmatlanított - a természetben náthát okozó - adenovírusokat hordozóként használva juttatták egerek szervezetébe a négy ősi gént, majd kilenc különböző influenzatípus halálos dózisával fertőzték meg a rágcsálókat. Az így kapott eredmények kifejezetten biztatóak: a kilencből hét vírussal szemben hatékonynak bizonyult a védőoltás.
Persze, ez csupán kezdeti siker, a jövőben még számos kísérletre lesz szükség, hogy jobban feltárják, mennyire biztonságos és hatékony a vakcina alkalmazása. Ezzel együtt a kutatók remélik, hogy a megközelítés, amelyet alkalmaztak, egy nap elvezethet egy univerzális influenza elleni oltáshoz.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Forrás: livescience.com
