Lételemünk a levegő, és aligha kell bárkinek is bemutatni, mennyire zavaró, ha valami gátolja a normál orrlégzést. Ez persze lehet egy múlandó nátha, esetleg egy szezonálisan fellángoló pollenallergia okozta egyszerű orrdugulás, de akár anatómiai okok is meghúzódhatnak a háttérben. Az orr megfelelő szellőzését ugyanis a többi között az orrsövény deformitása, avagy közismertebb nevén az orrsövényferdülés is ronthatja. Az orrsövény (szeptum) egy porcos-csontos, nyálkahártyával fedett képződmény, amely két részre osztja az orrüreget. A magzati fejlődés során gyakran érik olyan behatások, amelyek miatt alakja megváltozik, mondhatni, a legtöbb embernek nem tökéletes emiatt az orrsövénye. Tüneteket azonban viszonylag ritkán okoz a jelenség: ilyenkor elsősorban orrdugulás, orrváladékozás, krónikus orrmelléküreg-gyulladás, fejfájás léphet fel az érintetteknél.
Az orrsövényferdülés csak műtéttel korrigálható. A beavatkozás célja lehet az orrsövény kedvezőtlen alaki eltéréseinek megszüntetése, de szükség esetén az orrkagylók is szűkíthetők sebészeti úton. Az orrsövényferdülés gyakran társul ugyanis kitágult orrkagylókkal, ami szintén negatívan befolyásolhatja a légzésminőséget. Mindkét esetben rutinműtétről van szó. Mindazonáltal, mint minden műtétnek, úgy a szeptoplasztikának és az orrkagyló-kisebbítésnek is léteznek kockázatai. Ritkán előfordul, hogy a pácienseknél üres orr szindróma alakul ki szövődményként, amely további panaszok forrásává válik.
Mi az üres orr szindróma?
Az üres orr szindróma – avagy az angol megfelelőjéből alkotott betűszóval: ENS – ma még kevésbé feltárt, ugyanakkor létező jelenség. Az orvostudomány sem tud biztos magyarázattal szolgálni arra vonatkozóan, hogyan lehetséges, hogy egy, az orrlégzést segítő műtéti beavatkozás nyomán olyan állapot lépjen fel, amely légzési nehézségeket okoz. Mégis éppen ez az, amit az operált betegek egy kis százaléka tapasztal: tartós orrdugulást, gyakori orrvérzést, orrszárazságot, légszomjat. Vannak, akik arról számolnak be, hogy úgy érzik, mintha az általuk belélegzett levegő túl hideg vagy meleg lenne, mások szédülésre, fejfájásra panaszkodnak.
A lehetséges tünetek között szerepelnek továbbá ízérzékelési és szaglási zavarok, fájdalom, gyulladás, álmatlanság és folytonos kimerültség. Az ENS összességében jelentősen ronthatja az életminőséget, akadályt állítva az elé, hogy mindennapi feladatainkra tudjunk összpontosítani. Állapotuk miatt az érintettek egy része szorongással, depresszióval is küzd.
Bár rejtélyes problémáról van szó, a témában zajló kutatások valószínűsítenek néhány lehetséges kiváltó folyamatot az üres orr szindróma tüneteinek hátterében. Szervezetünk képes lehet például érzékelni az orrüregben és orrmelléküregekben uralkodó hőmérséklet és nyomás eltéréseit. Emiatt előfordulhat, hogy belégzések alkalmával úgy érezzük, mintha nem tudnánk teljes lélegzetet venni. Nyomás- és hőérzékelő receptorok az orrkagylókban is lehetnek, és talán a műtét ezek funkcióját is rontja. Végeredményben pedig romolhat az orrlégzés érzékelése. Mindezeken felül a beavatkozás során elveszhet az orrnyálkahártya egy kis része, ami miatt felszaporodhatnak a káros baktériumok az orrban, tovább súlyosbítva az ENS okozta panaszokat.
Az üres orr szindróma kezelése
A diagnózis felállítása nem egyszerű, hiszen egyelőre nem léteznek sztenderd vizsgálatok, amelyek egyértelműen beazonosítanák az üres orr szindróma fennállását. A fül-orr-gégészek többféle módszerrel is igyekezhetnek felmérni a beteg állapotát, kizárva a tünetek hátterében felmerülő más lehetséges problémákat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ami a kezelést illeti, az elsődleges cél a tünetek és az azok miatti diszkomfort enyhítése. A tapasztalatok szerint hasznos a bőséges folyadékpótlás és lakókörnyezetünk beltéri páratartalmának optimális szinten tartása. Az orrdugulás ellen pedig jó szolgálatot tehetnek a nyálkahártya-lohasztó hatóanyagot tartalmazó, tartósítószer-mentes orrspray-k.
Ez is érdekelhet
Az alvás közbeni légzési nehézségek csökkentése érdekében szükség lehet CPAP-készülék használatára. Az orrkagylók szöveteinek regenerálását segíthetik hormont – például ösztrogént – tartalmazó krémek, illetve az orrszárazság érzetét csökkenthetjük tengervizes orrspray-vel is. Ez utóbbit érdemes – kezelőorvosunkkal egyeztetve – antibiotikumos orrspray-vel is kombinálni. Amennyiben a konzervatív kezelési lehetőségek nem hoznak javulást, úgy szükség lehet újabb műtéti beavatkozásra.
