Vazomotoros nátha néven ismert a nem-allergiás rhinitisz (nátha) egyik típusa, melynek jellegzetes tünetei nagyon hasonlóak a légúti allergiához. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy negatív allergiavizsgálat és tartósan fennálló panaszok - orrfolyás és orrdugulás - esetén érdemes ennek lehetőségét is kivizsgáltatni.
Nem allergia és nem megfázás
Vazomotoros náthánál a tüneteket az orrnyálkahártyában futó erek tágulata és az így előidézett duzzanat okozza. Ez a jelenség játszódik le légúti allergia esetén is, de ebben az időszakban gyakori, hogy nátha miatt szenved elhúzódó orrdugulástól és orrfolyástól a beteg, melyhez gyakran köhögésre ingerlő, hátsó garatfali csorgás is társul. A vazomotoros nátha fennállásakor azonban nem lehet sem allergént, sem kórokozót kimutatni, amely a tünetek megjelenését magyarázná - ennek ellenére a panaszok hosszú hetekig jelentkeznek, naponta legalább egy vagy több órán át fennállnak. Mindemellett panaszok esetén gondolni kell a lokális, csak az orrnyálkahártyán tünetet okozó allergiás reakcióra is: ilyenkor a vérből vagy bőrteszttel nem bizonyítható allergiás túlérzékenység, de az orrváladékból igazolható az allergia. Ez a kórkép egyébként a legújabb kutatások középpontjában áll.
Por, hideg és stressz is okozhatják
Dr. Augusztinovicz Monika szerint a betegség gyanúja sokszor már a kivizsgálás előtt, a beteggel történő beszélgetés során felmerül. Ha valaki erős vegyszerekkel vagy illatokkal - akár festékanyagok, oldószerek vagy parfüm - dolgozik, szmogos környezetben él vagy az otthonában dohányoznak, akkor ezek a körülmények mind fokozhatják az orrnyálkahártya gyulladásának, így a betegség kialakulásának kockázatát. Szintén hajlamosító tényező az időjárás változása: az érintettek megérzik a levegő páratartalmának változását és a lehűlést is, tüneteik általában száraz időben és hidegben erősödnek. A forró, fűszeres ételek fogyasztása ugyancsak felerősítheti a panaszokat, de aszpirinérzékenység, stressz, hisztamintúlérzékenység és hormonális változások is előhozhatják a tüneteket (nőknél például gyakori klimax idején).
Fül-orr-gégészeti okok a háttérben
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A beteg kivizsgálása során áttekintik az orrnyálkahártya állapotát, emellett gyakran ilyenkor derül fény olyan elváltozásokra is, amelyek szintén orrdugulást és orrfolyást okozhatnak. Ilyenek lehetnek például az orrpolipok, melyek az orrnyálkahártya jóindulatú, gyakran könnycseppre, szőlőszemre vagy polipra hasonlító túlburjánzásai. Az orrsövényferdülés is szerepet játszhat a tünetek megjelenésében, de krónikus orrmelléküreg-gyulladás is okozhat hasonló panaszokat.
Jellegzetes tünetek
Ha orrdugulás és orrfolyás jelentkezik, melyhez nem társul szem- és orrviszketés, torokkaparás, akkor nagy valószínűséggel nem légúti allergiás tünetekkel van dolgunk. Ha nem érezzük levertnek magunkat, nem rossz a közérzetünk, nincs láz, és a panaszok elhúzódóan fennállnak, akkor szinte biztos, hogy nem vírusos eredetű nátha áll a háttérben. Szintén gyanúra ad okot, ha a tünetek reggel (hideg hatására, a meleg ágyból kikelve), vagy a szabadban, a meleg lakásból kilépve törnek ránk.
A kezelés a kiváltó ok függvénye
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során a kezelőorvos a beteg részletes kikérdezése során endoszkóp segítségével vizsgálja az orrnyálkahártya állapotát. Szükség esetén allergiavizsgálatra is sor kerülhet, a CT-vizsgálat segítségével pedig az orrmelléküregek állapotáról lehet képet kapni. Attól függően, hogy mi okozza a panaszokat, a kezelés történhet gyógyszerekkel - antihisztaminok, hosszabb időn át is biztonsággal alkalmazható orrspray-k - vagy szükség esetén műtéttel.
