A krónikus fáradtság szindróma, vagy más néven kimerültségi depresszió világosan mérhető változásokat hoz létre az agyban - állítják a svéd Umea Egyetem kutatói.
Régóta ismert, hogy egyes személyiségjegyek fokozzák a pszichiátriai betegségekre való hajlamot, ezért az Umea Egyetem kutatói úgy döntöttek megvizsgálják, hogy melyek azok a faktorok a krónikus fáradtság szindrómában szenvedőknél, amelyek megmagyarázhatják a pszichiátriai betegségek kialakulását. A vizsgálatok alapján a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők szoronganak, pesszimisták, és kevés az önbizalmuk, ugyanakkor kitartóak, törekvőek és pedánsak.
Ezek a személyiségjegyek úgy tűnik, különösen fogékonnyá teszik az embert a fáradtság szindrómára. Agneta Sandstrom disszertációjából kiderül, hogy a kimerültségi depresszióban szenvedők memóriagondokkal és figyelemhiánnyal küzdenek, valamint hogy elülső agykérgük csökkent működést mutat. A kortizol stresszhormon szabályozása szintén nem működik megfelelően ezeknél a pácienseknél, ami együtt jár a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese tengely (HPA tengely) érzékenységének megváltozásával.
A betegeknek továbbá állandó gondjaik vannak a koncentrációval és a munkavégzéssel. A vizsgálatokból kiderült, hogy a krónikus fáradtság szindrómában szenvedők agya eltérő működési mintákat mutat mentális megerőltetés esetén, mint az egészséges embereké.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A HPA tengely csökkent érzékenységet mutatott az agyalapi mirigyben, ami az adrenokortikotróp hormon (ACTH) kiválasztásának csökkenését eredményezte. Az adrenális kéregben ezzel szemben nőtt az ACTH kiválasztása a fokozott kortizoltermelődés hatására.
Ezzel együtt a napi kortizoltermelés is különbözik ezeknél a pácienseknél. A kutatók nem találtak lényeges fizikai eltéréseket az agyban, csak az interleukin 1 nevű gyulladási citokin előfordulása volt magasabb a betegeknél.
