A környéki idegrendszert számos ideg alkotja, melyek a különböző magasságban elhelyezkedő idegi központokból erednek és az egész testet behálózzák. Eredési helyük szerint megkülönböztetjük az agyidegeket, amelyek az agyból, és a gerincvelői idegeket, amelyek a gerincvelőből erednek.
A gerincvelői idegek
A gerincvelői idegek (nervus spinalis) a gerincagy teljes hosszában két gyökérrel kapcsolódnak a gerincvelőhöz. Az elülsők a gerincvelő szürkeállományának elülső szarvából erednek, a hátulsók pedig a hátsó szarvban végződnek. A gerinccsatornából való kilépésük előtt az elülső és a hátsó gyökerek rostjai egyesülnek, és a csigolyák közötti nyíláson lépnek ki. A gerincvelői idegek elülső ágai egyesülve fonatokat hoznak létre (pl. nyaki-, kar-, ágyéki és a keresztcsonti fonat).
A rekeszideg a nyaki fonatból ered és a rekeszizmot látja el mozgató rostokkal, működése a légzés szempontjából nélkülözhetetlen. A középen, az orsó- és singcsonti oldalon lévő idegek idegzik be a felső végtagokat. A combideg az ágyéki fonatból ered, a comb és a lábszár területén fut. Az ülőideg testünk legnagyobb idege, a keresztcsonti fonatból válik ki, a comb hátulsó felszínén fut le, majd két ágra válva a lábszárat és a lábfejet idegzi be.
A gerincvelői idegek kevert idegek, mert egyszerre érző és mozgató funkciót látnak el. Ha az ideg hátsó gyökerét átvágjuk, az érző beidegzés megszűnik és az ellátott terület érzéketlenné válik. Ha az elülső gyökeret metsszük át, az általa ellátott testrész izomzatának bénulása észlelhető.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az agyidegek
Amikor a gerincvelő észrevétlenül a nyúltvelőbe megy át, a szürkeállomány oszlopos szerkezete eltűnik, különálló gócokban ún. szürke magvakat képez, ahonnan az agyidegek mozgató rostjai erednek, illetőleg másokban az érző rostok összefutnak. A tizenkét pár agyideg a koponyán belül ered és a koponyacsont nyílásain vagy hasadékain lép ki. Közülük kizárólag érző feladatot lát el a szaglóideg, a látóideg és az egyensúlyozó-halló ideg. A belső fülből a hallóideg a hallási, az egyensúlyi ideg pedig az egyensúlyozást szabályozó ingereket kapja.
Öt pár agyideg kizárólag mozgató funkciót lát el: a közös szemmozgató ideg, a sodorideg, a szemgolyó mozgását biztosító távolító ideg, a nyelv mozgatásáért felelős nyelv alatti ideg és a járulékos agyideg, aminek a fej előrehajtásában és a fej biccentésében, a vállemelésben van szerepe.
Egyes agyidegek, akárcsak a gerincvelői idegek, kevertek. Négy ilyen agyidegünk van, részben izmokat látnak el mozgató rostokkal, részben érző rostokat és dúcokat tartalmaznak:
- A háromosztatú agyideg, mielőtt kilépne a koponyából, egy duzzanatot képez (Gasser-dúc), ez az érző rész egyik központja. Ezután az ideg három ágra oszlik, feladata az agy felé továbbítani az arc, a szem-, a száj- és az orrmelléküregek felől érkező érző ingerületeket.
- Az arcideg a mimikai izmokat idegzi be, vegetatív rostjai a könnyelválasztásban játszanak szerepet, érző ága, az ún. közbülső ideg, mely ízérző információkat gyűjt be a nyelv területéről, ugyanakkor tartalmaz vegetatív rostokat is a nyelvben és a nyelv alatt található nyálmirigyek számára.
- A nyelv-garat ideg mozgató rostjai a garatizomzatot és a nyelv egyes izmait látják el, érző rostjai ugyanezen szervek nyálkahártyájának érző beidegzését biztosítják.
- A bolygóideg kiterjedt ellátási területéhez tartoznak a nyak, a mellkas és a hasüreg zsigerei. Mozgató, érző és vegetatív rostokat egyaránt tartalmaz. Paraszimpatikus rostjai a vegetatív idegrendszer részét képezik: szerepet játszik a szívritmus, az artériás vérnyomás, a légzési ritmus stb. szabályozásában.
Az idegek szerkezete
A 19. század végén fedezték fel, hogy az idegrendszert azonos típusú sejtek alkotják, amelyeket 1891-ben Waldeyer idegsejteknek (neurocita) nevezett el. A neuron az idegrendszer elemi része, melynek részei az idegsejt, a rövid nyúlványok (dendrit), a hosszú nyúlvány (tengelyfonal vagy axon) és a végfácska. Az axon hossza az ember esetében 2-3 centitől 1 méterig terjedhet, a dendrité kb. 20-25 mm. A sejttestben található a sejtmag, itt folyik az ingerek feldolgozása és az anyagcsere-folyamatok. Az ingerület a sejttest felé a dendritek ágas-bogas hálózatán keresztül jut el, míg a két axon a sejttest dendritekkel átellenes oldalán helyezkedik el, és rajta keresztül vezetődik el az ingerület a sejttől. Az axonok zöme külön burokban található, melyek fajtái szerint megkülönböztethetők a csak sejtes vagy Schwann-sejtes hüvelyű axonok (pl. egyes érzőidegek), sejtes és velőshüvelyű rostok (pl. nagyobb környéki idegek) és a pusztán velős hüvelyű axonok (a központi idegrendszer pályái).
A környéki idegek axonjait (a kezdeti szakasz és néhány kisebb rész kivételével) fehér, zsírnemű anyagot tartalmazó velőshüvely (mielinhüvely) veszi körül. A mielinhüvely a gerincesek "találmánya", szigetelőanyagként működik, és lehetővé teszi, hogy az ingerek gyorsabban haladjanak az axonban, mint a velőshüvely nélküli idegben.
Ez is érdekelhet
Az idegrost
Az ideg keresztmetszetének mikroszkópos vizsgálatakor körkörösen elrendeződő, kötőszövettel borított és ezáltal egymástól elhatárolt kötegekbe rendezett tengelyfonalak vagy idegrostok láthatók. Ez az idegek gyulladásának színtere. Az idegrostok hullámos lefutásúak, ez az elrendezés biztosítja az idegek számára, hogy ne szakadjanak el mérsékelt nyújtás esetén. A nagyobb idegeket erős szerkezetű kötőszöveti képződmény veszi körül, ebben találhatók az idegrostokat tápláló csatornák. 28. szám
