A Parkinson-kór kockázata ettől is nőhet

Ha így viszonyulunk érzelmileg a világhoz, az később megnövelheti a betegség kialakulásának esélyét.

Mi az a neurocitizmus? Dr. Tringer László professor emeritus, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának volt igazgatója az alábbiak szerint fogalmazta meg a neuroticizmust: "Biológiai értelemben a neuroticizmust úgy fogjuk fel, mint a negatív emocionális reakciókra való hajlam mértékét, amely a környezeti (fenyegetettségként, frusztrációként, veszteségként megélt) eseményekre következik be. A magas fokú neuroticizmussal jellemezhető egyének - anélkül, hogy klinikailag betegek lennének - ingerlékenyek, sértődékenyek, szorongóak, aggódóak, szomorúak stb. Önértékelésük alacsony szintű (negatív önkép). A neuroticizmus nem csupán más mentális kórképekkel van szoros korrelációs kapcsolatban (például depressziók). Szoros kapcsolat mutatkozik a neuroticizmus és a személyiségzavarok között is."

A neuroticizmus néven ismert személyiségvonás fogékonyabbá tehet a Parkinson-kórra - állapította meg egy friss tanulmány, mely a Movement Disorders című folyóiratban jelent meg. A Florida Állami Egyetem Orvostudományi Főiskolájának kutatói az Egyesült Királyság Biobankjának adatait elemezték, mely közel félmillió 40-69 év közötti embert követett a késői 90-es évektől 12 éven át. Ráadásul minden ember neurocitását értékelték a tanulmányhoz való csatlakozásakor. A tudósok azt találták, hogy azoknál, akik a neuroticizmus mértékét meghatározó pontszám alapján a felső negyedbe tartoztak, 80 százalékkal volt nagyobb a Parkinson-kór esélye, mint az alacsonyabb eredményt elért embereknél.

"A szorongás és a depresszió a Parkinson-kór társbetegségei" - idézi az eatthis.com Antonio Terracciano, a kutatást vezető geriátriai professzor magyarázatát. A szakember szerint sok Parkinson-kórban szenvedő ember szorong vagy hajlamos depresszióba esni. Ennek egyik oka lehet a betegség, és az, hogy ez hogyan változtatja meg az agyat, miként befolyásolhatja az érzelmeket. Másrészt ez lehet a betegség diagnózisára adott pszichológiai reakció - tette hozzá.

Mi az a Parkinson-kór? A Parkinson-kór egy degeneratív agyi rendellenesség, amely a motoros készségek és a fizikai funkciók hosszú távú csökkenését okozza. A Parkinson-kór előrehaladtával az agy idegkárosodása csökkenti a dopamin szintjét, ami olyan tünetekhez vezet, mint a remegés, a lassú mozgás, a merevség és az egyensúlyvesztés. A Parkinson-kór az idős felnőttek körülbelül 1 százalékát érinti, így az Alzheimer-kór után a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség. Az Alzheimer-kór és a demencia okait nem ismerjük jól, de a tudósok úgy vélik, hogy mind a genetikai, mind a környezeti tényezők hozzájárulnak ehhez.

A World Psychiatry folyóirat 2017-es beszámolója szerint a neuroticizmust "negatív hatások, például düh, szorongás, öntudat, ingerlékenység, érzelmi instabilitás és depresszió" megtapasztalására való tulajdonságként határozzák meg. A magas neuroticizmussal küzdő emberek "rosszul reagálnak a környezeti stresszre, a hétköznapi helyzeteket fenyegetőnek értelmezik, és a kisebb frusztrációkat reménytelenül elsöprőnek élhetik meg".

A demenciával is kapcsolatba hozták

A korábbi kisebb tanulmányokban a neuroticizmust összefüggésbe hozták a demenciával is. De számos más egészségügyi problémával is összefügghet, beleértve a szorongást, a hangulatingadozásokat, a szomatikus tüneteket (alvási problémákat) és az étkezési rendellenességeket - áll a World Psychiatry jelentésében.

Kell-e aggódnia a fiatalabbaknak?

Jogosan tevődik fel a kérdés, vajon kell-e attól tartania a fiatalabb depressziós embereknek, hogy évekkel később nagyobb lesz náluk a Parkinson-kór kialakulásának kockázata. Sajnos nem kizárható. "Azoknál, akiknek magas a neurotikusságuk, az életük során nagyobb a kockázata a rossz egészségi állapotnak, különösen a mentális egészség és a neurodegeneratív betegségek, köztük az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák területén" - mondta Terracciano. "Egyes klinikusok úgy gondolják, hogy a szorongás és a depresszió csak a Parkinson-kór következménye. Megállapításaink azonban arra utalnak, hogy bizonyos érzelmi sérülékenység az élet elején, évekkel a Parkinson-kór kialakulása előtt fennáll" - hangsúlyozta a geriátriai profsszor.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +3 °C
Minimum: -3 °C

Általában erősen felhős vagy borult idő várható, majd a délután északnyugat felől vékonyodik, szakadozik, csökken a felhőzet, de a keleti megyékben akár estig felhős maradhat az ég. Délelőttig a csapadékzóna az ország nagyobb részén áthalad, addig az északkeleti harmadban még havazásra, dél felé haladva egyre inkább havas esőre, esőre lehet számítani. Délután már csak a déli és keleti megyékben valószínű gyenge intenzitású - legfeljebb vegyes, estétől akár szilárd halmazállapotú - csapadék. Az északnyugati szél főként hazánk délnyugati felén megerősödik, Sopron és a Bakony környékén akár viharos lökések is előfordulhatnak. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és +7 fok között alakul. Késő estére -5 és +2 fok közé hűl le a levegő. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.