A gyenge szociális kapcsolatok, a társadalmi széttagozódottság lehet a fő oka annak, amiért a városban élőknek sokkal nagyobb esélyük van, hogy skizofrénia vagy egyéb pszichés betegség alakuljon ki, mint a vidéki területeken élőknek - állítják egy tanulmány szerzői.
"Világszerte lényeges hasonlóság vehető észre a skizofrénia előfordulását illetően. A séma földrajzi szempontból látszik leginkább, amely szerint az urbanizált területeken magasabb az előfordulás, mint a vidéki területeken" - mondta Stanley Zammit, a walesi Cardiff Egyetem kutatója, aki kollégáival együtt a Archives of General Psychiatry folyóiratban publikálta eredményit.
A tanulmányban vizsgált adatok 204.000 Svédországban élő embertől származtak. Az adatok szerint az alanyok mintegy 0,16 százalékát kezelték bizonyos időközönként skizofrénia miatt. 0,36 százalékukat nem affektív pszichózis, 0,17 százalékukat affektív pszichózis (hangulatingadozás, depresszió), 0,47 százalékukat pedig egyéb pszichikai rendellenesség miatt kezelték.
A kutatók megvizsgálták, hogy mik azok az egyéni, iskolai és területi jellemzők, amelyek a leginkább köthetők pszichózis kialakulásához, és arra jutottak, hogy városi környezetben nevelkedett embereknél sokkal nagyobb a kockázata a nem affektív pszichózis kialakulásának.
"Ez az összefüggés elsősorban területi jellemzőkkel magyarázható, nem függ össze annyira az egyén jellemzőivel. A szociális széttagozódottság volt a legfőbb területi jellemző, amely felelős lehet a pszichikai rendellenességek kialakulásában azoknál az egyéneknél, akik városban nőttek fel" - írta Zammit.
"Eredményeinkből kiderült, hogy a fizikai beilleszkedés önmagában nem elegendő. Bizonyos csoportoknál az elkülönülés által számos pozitív jellemző hagyományozódhat át, mint például lakóhelyhez kötődő biztonságérzet, összetartó erő, közösségi szellem, amely szintén fontos lehet az egyén mentális egészségének megőrzésében" - állapították meg Zammit és kollégái.