Az agyban bekövetkező, nem megfelelő elektromos kisülések okozzák a betegség legjellemzőbb tünetét, az akár az egész testre kiterjedő rángógörcsöket.
Noha régóta ismert kórról van szó, aminek sikerült megfejteni működését, a kiváltó okokat tekintve még rengeteg kérdés merül fel. A betegség egyik jellemzője, hogy az epilepsziás rohamot gyakran nem valamilyen jól beazonosítható kiváltó ok idézi elő. Akik epilepsziával küzdenek, nagyon gyakran úgy élik le életüket, hogy attól rettegnek, melyik pillanatban ragadja el őket egy ilyen, külső szemlélők számára rendkívül ijesztő roham.
A szakértők abban egyetértenek, hogy a betegség legfőbb oka az agy érzékeny kémiai egyensúlyának felborulása. Ez leginkább az ingereket szállító neurotranszmittereket érinti, az ő nem megfelelő működésük okozza a rohamokat.
Mivel a betegség nagyon gyakran már gyermekkorban kialakul, az ebből kiinduló kutatásoknak sikerült megállapítania, hogy a fiatal korban bekövetkező magas lázat, lázgörcsöt az esetek 5 százalékában maradandó epilepszia követi.
Mivel a jelenség az agyban játszódik le, ezért az ezen szervez érintő fertőzések, gyulladások és sérülések szintén kiváltó okok lehetnek, akárcsak az anyaméhben vagy a születés során bekövetkező oxigénhiány is. Az olyan komoly szív- és érrendszeri megbetegedések, mint például a epilepszia tünetei , tovább fokozva az egyébként is életveszélyes betegség negatív hatásait.
A genetika is szerepet játszhat, legalábbis abban, mennyire lesz egy személy hajlamos az epilepsziára. Ugyanis bár sokszor a roham teljesen váratlanul érkezik, akadnak esetek, mikor be lehet azonosítani a kiváltó okokat. Ilyen lehet például az alkoholfogyatás, a stroboszkópszerű fény vagy a magas láz. A családon belül előforduló epilepsziás esetek növelhetik az esélyét, hogy kialakul a betegség.
A génhiba sem zárható ki teljesen, sőt egyes esetekben több gén hibás működése, de ennek egyértelmű bizonyítékát csak az epilepszia néhány ritka típusánál sikerült mindeddig felfedezni. Természetesen a betegséget folyamatosan tanulmányozzák, és elképzelhető, hogy a jövőben sikerül megfejteni, pontosan milyen rizikófaktorok állnak az epilepszia mögött.