Katona professzor fedezte fel, hogy az újszülöttek idegrendszere elemi formában tartalmazza azon fontos mozgás- és izomtónusbeli működések tervét, amelyekből később kialakul a speciális emberi mozgás és testtartás. Ezeket elemi mozgásmintáknak nevezzük. Mindezekkel világviszonylatban is egyedülálló eredményeket ért el a születés körüli agykárosodás következményeinek csökkentésére, prevenció kialakítására. Nevét legtöbben az úgynevezett Katona-módszer kapcsán ismerik. Munkásságát számos hazai és külföldi kitüntetéssel ismerték el.
Dr. Katona Ferenc 1925. szeptember 23-án született Budapesten. Kutatómunkáját 1949-től a Pécsi Anatómiai Intézetben kezdte meg, majd 1950-től a Budapesti Ideggyógyászati Klinika Idegsebészeti osztályán és később az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben folytatta 1975-ig. Közben hónapokat, éveket töltött Olaszországban, az Egyesült Államokban, Svédországban, Angliában, Ausztriában, ahol elsősorban a vegetatív idegrendszer összehasonlító élettanával, farmakológiájával és a vegetatív zsigeri szervek bénulásával foglalkozott. Új módszert dolgozott ki a gerincvelő-sérülés után keletkezett hólyagbénulás elektroterápiájára, amely a mai napig szerepel a nemzetközi szakirodalomban.
Ez is érdekelhet
1964-ben az Országos Idegsebészeti Intézetben kezdett foglalkozni az emberi idegrendszer mozgásszabályozásának fejlődésével és ennek kórfolyamataival, elsősorban vízfejűség és nyitott hátgerinc kapcsán. Katona professzor 1973-tól szervezte meg Magyarországon a korai diagnosztika és korai terápia (neuroterápia) gyakorlását, oktatását és kutatását, agykárosodott csecsemők kivizsgálásának és kezelésének, valamint a nyitott hátgerinccel született csecsemők első 24 órán belüli műtét előtti kivizsgálásának rendszerét. Az általa alapított Fejlődésneurológiai Osztálynak először a Svábhegyi Gyermekklinikában adott otthont, ma pedig a Szent Margit Kórházban működik. Elméleti és klinikai kutatásainak eredményeiről számos hazai és nemzetközi szakfolyóiratban közölt, gyakran idézett publikációja tanúskodik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
