A Parkinson-kór egy neurodegeneratív betegség, amely jelenleg nem gyógyítható, a gyógyszerek csak lassítani tudják az állapotromlást. Magyarországon a becslések alapján 16-20000 érintett él. Vannak bizonyos kockázati tényezők, amelyek növelik a kialakulásának a veszélyét, így például, ha a családban már elfordult valakinél Parkinson-kór, vagy, ha életünk során többször szenvedtünk fejsérülést. Egy friss kutatás szerint pedig az alvászavar egy típusa is utalhat arra, hogy a jövőben esetleg nálunk is megjelenik a betegség - írja az easyhealthoptions.com .
Parkinson-kór és RBD - van összefüggés?
Az Aarhusi Egyetem kutatói 45, az 50-es, 60-es, 70-es éveiben járó alanyt vizsgáltak meg: a 25 egészséges résztvevő mellett 20 olyan embert is bevontak a kutatásba, akik egy ritka betegségben, a REM alvási viselkedészavarban (REM sleep behavior disorder, RBD) szenvednek. Miközben az alanyok aludtak, a szakemberek tanulmányozták az EEG-jüket (elektromos aktivitás az agyban), az EOG-jukat (szemmozgás), az EMG-jüket (izomtevékenység) és az EKG-jukat (elektromos aktivitás a szívben) is. Az eredmények azt mutatták, hogy az RBD miatt nyugtalanul alvó embereknél az agyban lévő kiserekben lelassul a véráramlás, és véráramlási zavarok észlelhetőek, aminek következtében oxigénhiány léphet fel az agyszövetben. Ez hosszú távon lebonthatja az agyszövetet, így idővel megjelennek a Parkinson-kór tünetei.
Mint arra a kutatók rámutattak, az áramlási zavarok az agykéregben észlelhetőek, és összefüggésben vannak a nyelvi megértéssel, a vizualizációs, illetve a felismerési képességgel. Mindemellett a csökkent kognitív teljesítménnyel is kéz a kézben járnak. Összefoglalva: a szakemberek szerint a Parkinson-kór nagyon korai jele lehet, ha valaki nyugtalanul alszik. "Az RBD-ben szenvedő betegeknél problémákat észleltünk az agyi kiserekben, de az is igaz, hogy az érintetteknek egyébként nincsenek Parkinson-tüneteik, és az agyuk sem mutatja a betegség más jeleit" - emelte ki a kutatásban részt vevő Simon Fristed Eskildsen.
Mi figyelmeztethet még?
Bár annak megállapítására, hogy az RBD valóban összefüggésben lehet-e a Parkinson-kórral, a kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek, érdemes tisztában lenni azzal, milyen egyéb korai jelei lehetnek még a betegségnek. Ilyen például:
- a szaglás elvesztése, tompulása: ez az egyik legjellegzetesebb tünet. Sok érintett számol be arról is, hogy nehezen tudja megkülönböztetni, felismerni az egyes szagokat.
- a túlzott izzadás: a Parkinson-kór hatással van a vegetatív idegrendszerre, beleértve a verejtékmirigyeket is, ezért jelentkezhet túlzott izzadás. A változókorban lévő nőknél azonban előfordulhat, hogy összetévesztik a betegséghez köthető túlzott izzadást a hőhullámokkal.
- a kézírás megváltozása: Parkinson-kórra utalhat, ha az írásunk olvashatatlanná válik, a betűk mérete csökken, vagy, ha úgymond "reszketősek", görcsösek lesznek.
- az erőtlen vagy rekedt hang: a betegség a hangra is negatív hatással van, gyengévé, rekedtté teszi azt.
- aszédülésvagy ájulás: a Parkinson-kór ortosztatikus hipotenziót (szédülés felálláskor) eredményezhet, ilyenkor az érintett nemcsak szédülhet, súlyos esetben akár el is ájulhat.
- a székrekedés: a bélmozgási nehézségek vagy a székelés közbeni erőlködés ugyancsak a Parkinson-kór korai jele lehet.
- a remegés: a Parkinson-kórnál gyakori, hogy nyugalmi állapotban is enyhén remegnek az ujjak, a kezek vagy az áll.
- a vállakban, csípőben tapasztalható merevség: a mozgás közben sem múló merevség szintén a betegséggel hozható összefüggésbe.