A stressznek nagyon rossz hatása van az idegrendszerünkre, annak gyengesége pedig súlyosan károsíthatja az életminőségünket. Attól függően, hogy az idegrendszerünknek mely része érintett, az idegrendszeri "gyengeség" különböző tünetekben nyilvánulhat meg, többek között például alvászavarokban, izomgyengeségben vagy izomfájdalomban, gyakori fejfájásokban, memóriagondokban, légszomjban. Szerencsére néhány egyszerű technikával nemcsak a stresszt kezelhetjük, hanem az idegrendszerünket is megerősíthetjük.
Az egyik legegyszerűbb módszer, ha megpróbáljuk tudatosabbá tenni a lélegzésünket és mélyeket lélegzünk. Így ugyanis nemcsak a stressz káros hatásait csökkenthetjük, de a sejtjeinkhez is több oxigéndús vér jut. Feküdjünk le kényelmesen a hátunkra, a kezünket tegyük a hasunkra. Vegyünk az orrunkon keresztül egy mély lélegzetet, úgy, hogy a kezeink megemelkedjenek. Tartsuk bent a levegőt, míg háromig számolunk, majd fújjuk ki a levegőt a szánkon keresztül. Igyekezzünk teljesen kiüríteni a tüdőnket! Legalább öt percig ismételjük, naponta lét-három alkalommal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sétáljunk többet mezítláb a szabadban! A napfény (illetve a hatására a szervezetünkben termelődő D-vitamin) nemcsak az idegrendszert erősíti, de az immunrendszerünkre, a csontjainkra, és persze a hangulatunkra is pozitívan hat . Egy 2013-as kutatás szerint a D-vitamin hiánya fogékonyabbá teheti a szervezetünket bizonyos neurológiai betegségekre, és növelheti például a szklerózis multiplex vagy a skizofrénia rizikóját. Igyekezzünk legalább naponta 15-20 percet a szabadban tölteni (a reggeli órák a legjobbak)!
A magnézium rendkívül fontos az idegrendszer megfelelő működéséhez, hiánya súlyos következményekkel járhat. A magnézium ugyanis elengedhetetlenül szükséges az idegsejtek egymás közötti kommunikációjához, de a jó hangulatért felelős szerotonin termelődését is segíti. A magnéziumhiány tünetei között találhatjuk az izomgörcsöket és a hangulatzavarokat. Együnk több, magnéziumban gazdag ételt, például banánt, mandulát, diót, barna rizst, vagy szedjünk magnéziumtartalmú étrend-kiegészítőket.
Az omega-3 zsírsavaknak is idegrendszer-erősítő hatásokat tulajdonítanak. A Neuromolecular Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerint például az omega-3 zsírsavak rendszeres fogyasztásával csökkenthetjük az idegrendszert érintő degeneratív betegségek kialakulásának rizikóját. Ezek a zsírsavak a szív- és érrendszernek is jót tesznek, és a gyulladásokat is csökkentik. Az omega-3 zsírsavakat biztosíthatjuk a szervezetünk számára étrend-kiegészítők formájában, de az ételeinken keresztül is: fogyasszunk például több lenmagot, chiamagot, olajos magvakat vagy zsírosabb húsú halakat, például szardíniát és lazacot.
