Kiderült az álmodás egyik legnagyobb titka

Kutatók rátaláltak egy úgynevezett forró zónára az agyban, amelynek segítségével megmondható, hogy valaki álmodni fog-e, sőt az is, hogy miről. A Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány alapos kihívás az alvásról eddig alkotott elképzeléseinknek.

Hogy miért vannak álmaink, és mire valóak egyáltalán, nem teljesen ismert. Sok tudós úgy gondolja, hogy az álmok az információfeldolgozáshoz kapcsolódnak, kiszűrik a felesleges dolgokat, és segítenek az emlékek megalkotásában. Egy másik elképzelés szerint az idegsejtek véletlenszerűen tüzelnek alvás közben, agyunk pedig megpróbálja megérteni ezeket a pihenés közben.

álom
Az álmok alighanem az agy hátsó kérgi forró pontján keletkeznek

Az alvás négy szakaszból áll, és a gyors szemmozgásos vagy REM-fázist társítják a tudósok jelenleg az álomhoz. Ebben a szakaszban az agy igen aktív: a képalkotó területén például majdnem annyira, mint éber állapotban. Giulio Tononi kutatócsoportja a University of Wisconsinon viszont feltárta, hogy vannak álmok a REM-fázison kívül is, ami a tudomány számára a neurális mechanizmusokról alkotott jelenleg uralkodó elképzelések miatt komoly kihívás.

A csapat EEG -felvételeket készített 32 alvó ember agyáról. Miután felébresztették az éjszaka különböző időpontjain, a tudósok kikérdezték őket, hogy álmodtak-e, és mit. Ebből a kutatók olyan mintákat dolgoztak ki az agyi aktivitásra, amelyek megfeleltek a résztvevők által adott válaszoknak.

Az eredmények azt mutatták, hogy az álmok megjelennek mind a REM-, mind a REM-en kívüli fázisban az agy hátsó területén, amelyet hátsó kérgi forró zónának kereszteltek el. Ennek fokozott aktivitása kapcsolódik az álomhoz , míg alacsony frekvenciájú aktivitása az álom hiányához társul. Ezután azt vizsgálták meg, hogy a neurális aktivitás hogyan változott a forró zónában az álom közben, és miként kapcsolódik konkrét álmokhoz. Végül megjósolták, ha az álomban arcok, beszéd vagy mozgás volt.

Az álmosságot és az alvás mélységét részben az immunrendszer szabályozza. A mechanizmus feltárásával megteremtették a krónikus alvási problémák és az egyéb betegségek következtében kialakuló alvászavarok kezelésének alapját. Részletek!

Bár sokkal több kutatásra lesz szükség, mielőtt teljesen megérthetjük az álmokat és az álmodás folyamatát, úgy tűnik, a kutatók ráleltek az egyik legfontosabb agyi régióra, amely e folyamatokból kiveszi a részét. Ugyanakkor az agy további területeit, amelyeknek valószínűleg szintén van kapcsolatuk az álmokkal, még nem vizsgálták meg. Mindenesetre most úgy tűnik, hogy a hátsókérgi forró zóna az egyetlen terület, amelyben a tudatosság kialakul az alvás során.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Forrás: Newsweek

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.