Az új koronavírus (SARS-CoV-2) elsősorban a légzőrendszer sejtjeit támadja meg, sok esetben tüdőgyulladást előidézve. Ezzel együtt a kórokozó a szervezet számos más részére is kihatással lehet. "A COVID-19 hatásai messze túlmutatnak a mellkason. Bár az agyat érintő szövődmények összességében ritkák, mégis a koronavírus-fertőzés egyre többször jelentett és potenciálisan pusztító következményeiként tekinthetünk rájuk" - idézi az eurekalert.org oldalán megjelent közlemény dr. Colbey W. Freemant, a philadelphiai Penn Medicine radiológiai intézetének vezetőjét.
Annak érdekében, hogy több információhoz jussanak a jelenségről, dr. Freeman és kollégái a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karán elindítottak egy tanulmányt, aminek eredményeiről az Észak-amerikai Radiológiai Társaság 106. éves konferenciáján számolnak be majd részletesen november végén, december elején. A kutatás során olyan betegek egészségügyi adatait tekintették át eddig, akik idén január és április között COVID-19 miatt kerültek kórházba, illetve akiknél CT-vel vagy MR-rel agyi képalkotó vizsgálatot is végeztek.
Összesen 81 ilyen páciens adatait elemezték már ki. Többségüknél megváltozott mentális állapotuk vagy olyan fokális neurológiai károsodások miatt végeztek koponya-CT-t vagy -MR-t, mint a beszéd- és látászavarok. A 81 beteg közül 18 állapota kritikusnak bizonyult, így stroke-ot, koponyaűri vérzést vagy agyi érelzáródást mutattak ki náluk. Ezzel egyidejűleg legalább a betegek fele krónikus magas vérnyomással vagy 2-es típusú cukorbetegséggel is küzdött. "A COVID-19 kapcsolatba hozható neurológiai szövődményekkel, a hipertónia és a 2-es típusú diabétesz pedig gyakori azok körében, akiknél kialakulnak ezek a komplikációk. Ezek a krónikus betegek tehát nagyobb veszélyben lehetnek az idegrendszer szövődmények szempontjából, emiatt fertőzés esetén javasolt lehet szorosabban felügyelni az állapotuk alakulását" - magyarázta dr. Freeman.
Hogy pontosan milyen mechanizmusokon keresztül fejti ki a COVID-19 káros neurológiai hatásait, egyelőre nem ismert biztosan. Valószínűsíthető, hogy több tényező is szerepet játszik ebben, ugyanakkor tudományos körökben népszerű a teória, miszerint a fertőzéshez köthető gyulladás jelenti a legfőbb problémát. Valamelyest ezt az elméletet látszik alátámasztani, hogy a mostani tanulmányban a vizsgált betegek vérében magas szintet mértek a gyulladást jelző laborparaméterek kapcsán. "Amikor testünk gyulladásos állapotba kerül, citokin nevű molekulákat kezd el termelni az immunrendszer működésének fokozása érdekében. Sajnos azonban, ha ezek a citokinek túltermelődnek, a fellépő immunválasz átesik a ló túloldalára, és károssá válik" - mutatott rá dr. Freeman.
A kutatók munkája ezzel még nem ért véget, felfedezéseiket pedig továbbra is közzéteszik majd, ahogy újabb és újabb adatok jönnek ki. Tanulmányukat ezen felül kiterjesztik olyan COVID-19-betegekre is, akik vérkeringését és oxigénellátását mesterségesen, ECMO-rendszerrel segítik a kórházi kezelés során. "Terveink között szerepel egy nagyobb prospektív vizsgálat lefolytatása is, hogy felmérjük a fertőzés azon késleltetett, hosszú távú és krónikus neurológiai szövődményeit, amelyek a pandémia mostani korai stádiumában még talán nem is ismertek" - árulta el dr. Freeman.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A klinikai kísérletek utolsó fázisában időseknél is hatékonynak bizonyult egy koronavírus elleni oltóanyagjelölt. A témáról bővebben társportálunk, az nlc.hu cikkében olvashat ide kattintva .
