Kivel ne fordulna elő időnként, hogy nem találja a megfelelő szavakat, nem jutnak eszébe nevek, helyszínek. Vagy akár azt is észrevehetjük magunkon, hogy időnként mintha "kihagyna az agyunk" - például a konyhába lépve már fogalmunk sincs, miért akartunk egy perce még odamenni. Mielőtt kétségbeesetten rákeresnénk az interneten a demenciára vagy az Alzheimer-kórra, először is érdemes megnyugodni - könnyen lehet, hogy a fentiek oka inkább a fáradtságban, kimerültségben keresendő, vagy a koronavírus-fertőzés után sokaknál kialakuló "ködösségből" adódik. Ezek el fognak múlni. Persze, az idő múlásának is természetes velejárója a memóriaromlás, de ennek nem kell feltétlenül így lennie: néhány apró, okos életmódbeli változtatással lelassítható a folyamat, ezeket a Prevention cikke gyűjtötte össze.
Próbáljunk emlékezni
A legtöbben azonnal az internetet hívjuk segítségül, ha nem ugrik be valami. Ez a szakemberek szerint úgynevezett digitális amnéziához vezet: elfelejtünk információkat, mert abban bízunk, hogy kütyüink majd emlékeznek ezekre helyettünk. Ettől nagyon leegyszerűsítve az agyunk is ellustul. Hányan tudnánk felhívni legalább egy családtagunkat, ha fejből kellene tudnunk a telefonszámát? Hányan találnánk oda egy ismerős környéken lévő új címre GPS nélkül? Bizony, ezeket érdemes néha kipróbálni - a kütyüink nélkül is.
Edzés és szundítás
Minden olyan, elsősorban kardió mozgásforma jót tesz az agyunknak, amitől úgy érezzük, felgyorsul a vérkeringésünk. Ugyanis ilyenkor oxigénnel és tápanyagokkal teli friss vér áramlik az agyunkba, ami a memóriánkat is segíti. Ez derül ki egy kicsi, de ígéretes tanulmányból is, ami 2019-ben készült - a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy azok az alanyok, akik 30 percig szobabicikliztek, hatékonyabban tudtak visszaemlékezni nevekre, mint azok, akik pihentek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Aki úgy tudja szervezni a napját, hogy egy kis délutáni szunyókálás is beleférjen, annak érdemes is ezt kihasználni, ugyanis a tudósok szerint a délutáni alvástól kreatívabbak és produktívabbak lehetünk.
Multitasking helyett monotasking
Produktívabbnak érezhetjük magunkat, ha egyszerre több feladattal is foglalkozunk, ám a szakemberek szerint ennek épp az ellenkezője igaz. A multitasking stresszt okoz az agyunkban, ami több hibához vezethet, így végül kevésbé leszünk hatékonyak.
Érdemes tehát egyszerre csak egy dolgot csinálni, ezenkívül úgy letenni az okostelefonunkat, hogy ne lássuk a képernyőjét (ha látjuk, az szinte biztosan elvonja a figyelmet az aktuális feladatunktól). Emellett ütemezzünk be olyan idősávokat, amikor válaszolunk az e-mailekre, ránézünk a közösségi média oldalakra, vagy elintézzük az adminisztrációs feladatainkat.
Ez is érdekelhet
A megfelelő táplálkozás is sokat számít agyunk helyes működése, illetve memóriánk szempontjából - erről például az alábbi , korábban megjelent cikkünkben olvashat részletesen.
